hirdetés
További témák

Új adócsökkentő kedvezmények 2017-ben – a bulizás is olcsóbb lehet

  • adozona.hu

Az idei évtől több új kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások, amelyek a beruházások növelésére, kutatás-fejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére ösztönöznek.

hirdetés
hirdetés

A LeitnerLeitner tanácsadó cég blogbejegyzésében összegyűjtötte a 2017. január 1-jétől elérhető új kedvezményeket.

Energiahatékonysági és környezetvédelmi eszközberuházások

Az idei évtől társasági adókedvezményt lehet igénybe venni az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Ilyenek például azok a fejlesztések, amelyek növelik az energiahatékonyságot vagy csökkentik a végső energiafogyasztást.

Korábban csak a környezetvédelmi célokat szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházások esetén volt ilyen lehetőség.

Az új adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, amely mértéket kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetnek. A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a beruházás üzembe helyezése évében, vagy az azt követő adóévben és az utána következő öt adóévben van lehetőség. A kedvezmény igénybe vételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az energiahatékonysági célokat alátámasztó igazolással, amelyről külön jogszabály fog rendelkezni.

Az új adókedvezmény a módosító törvény hatályba lépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó, és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe.

Az energiahatékonysági beruházások és a környezetvédelmi célú fejlesztési adókedvezmények a jövőben egymás mellett létező kategóriák lesznek, egyazon beruházásra azonban csak az egyik kedvezményt lehet majd alkalmazni.

Fejlesztési adókedvezmények

Enyhülnek a nagyberuházásokra megszerezhető fejlesztési adókedvezmények feltételei is. A beruházások ösztönzése érdekében kisebb létszám- és bérköltségnövelés lesz kötelező. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve a bérköltségét.

A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken. A létszámfeltételek könnyítése a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) beruházásokra vonatkozik.

A társasági adó kulcsának 9 százalékra csökkentésével párhuzamosan meghosszabbítják majd az újonnan megszerzett fejlesztési adókedvezmények felhasználhatósági idejét. A kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben vehető igénybe. Sajnos a hosszabbítás csak a 2017. január 1-jétől benyújtott új bejelentésekre és kérelmekre lesz érvényes, és nem terjed ki a már megszerzett kedvezményekre. A már megszerzett adókedvezmények felhasználását a 9 százalékos adómérték miatt újra kell tervezni.

Élőzenei adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezményektől független, teljesen új kategória az élőzenei adókedvezmény, melynek mértéke az élőzenei szolgáltatás igénybe vételére fizetett nettó ellenérték maximum 50 százaléka. Az adót csökkentő tétel ugyanakkor – mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség – növeli az adóalapot, vagyis az élőzenei szolgáltatásra kifizetett összeget nem lehet elszámolni költségként. A kedvezmény úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezményhez kapcsolódóan a társaságiadó-törvény új fogalomként vezeti be a vendéglátóhely és az élőzenei szolgáltatás fogalmát.

Startup kedvezmény

Ha egy vállalkozás úgynevezett regisztrált korai fázisú vállalkozásokba – vagyis köznyelven start-upokba – fektet be, ezzel részesedést vásárol, az a befektetés évében és az azt követő három évben egyenlő részletekre osztva, adóévenként legfeljebb 20 millió forintig csökkentheti az adóalapját. Az adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosát.

Az adóalap-kedvezmény alkalmazása esetén azonban, a megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés (legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összegig), annak elszámolása évében növeli az adóalapot, a későbbiekben visszaírt értékvesztés pedig visszacsökkenti azt.

A korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszámának az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben el kell érnie vagy meg kell haladnia a két főt, amelyből legalább 1 fő kutató-fejlesztő kell, hogy legyen. A kedvezmény további feltétele, hogy a befektető vagy kapcsolt vállalkozása nem lehetett tulajdonosa a start-upnak a szerzést megelőző három adóéves időszakon belül. Ez a kedvezmény is úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A minősítés és a regisztrációs eljárás további részleteit külön jogszabály fogja meghatározni.

Új támogatási kedvezmény

A kárenyhítési alapba nyújtott támogatás esetén – a közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan – társaságiadóalap-kedvezmény vehető igénybe a kifizetett összeg 50 százalékáig, a támogatás (juttatás) adóévében.

Kultúra- és sporttámogatások adókedvezményei

A film- és előadó-művészeti támogatások, valamint a látványcsapatsport-támogatásokra fizetett kiegészítő támogatások határidőn túli, de még az adóbevallást megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó már nem esik el az adókedvezménytől, hanem annak 80 százalékára jogosulttá válik. Ha a kiegészítő támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tennie az adóhatóság felé, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában kell bejelenteni az adóhatóság részére. A pótlólagos kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de legkésőbb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell bejelenteni és a határidő meghosszabbítása már a 2016-os adóévben nyújtott támogatásokra is vonatkozik.

Emellett az előadó-művészeti, filmalkotási, valamint látványcsapatsport célra történő felajánlás kapcsán járó, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás érvényesíthető az energiaellátók jövedelemadójában (azaz a Robin Hood adóban is). A szabályozás a társasági adóban létező szabályozással analóg, és már a 2016-os adóévre is érvényesíthető.

A társasági adó kulcsának 9 százalékra csökkentésével párhuzamosan 6 évről 8 évre nőtt a kultúra- és sporttámogatások felhasználhatósági ideje, emellett a kiegészítő támogatások mértéke az új adókulcshoz igazodik. Az adókedvezmény igénybevételi idejének meghosszabbítása a korábbi támogatási időszakokra is vonatkozik.

A többszörös költségelszámolás lehetőségének bővülése

A magyar társaságiadó-rendszer korábban is alkalmazta azt a technikát, hogy ha az állam támogatni szeretett volna bizonyos tevékenységeket, akkor miután a vállalkozás ezt a számvitelben elismert költségként elszámolta, megengedte, hogy az adóalapját is csökkentse ugyanezzel az összeggel, vagyis a ráfordítást többszörösen érvényesíteni lehet az adóban.   

– Kutatás-fejlesztési tevékenység

Korábban a kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsán volt már lehetőség a felmerült közvetlen költségek kétszeres, illetve bizonyos további feltételek melletti négyszeres levonhatóságára. Ez a rendszer továbbra is fennmaradt, 2017-től azonban újabb tevékenységi területek kerülnek ily módon kedvezményezett helyzetbe.

– Mobilitási célú lakhatási támogatás – dupla költségelszámolás

Ha a munkáltató a munkahelytől távol élő munkavállalójának támogatást ad lakásbérlésre, vagy munkásszállást alakít ki, fizeti annak fenntartási, üzemeltetési költségét, az elszámolt költségek az adózás előtti nyereség összegéig levonhatók a társasági adóalapból is.

– Műemlékek utáni kétszeres vagy háromszoros adókedvezmény

A műemlékek, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények karbantartási költségeire adóalap-kedvezmény is érvényesíthető legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig. Felújítás esetében a felújítási költség kétszerese vehető figyelembe adóalap-csökkentő tételként, ráadásul ez utóbbi nem ütközik az adózás előtti eredmény korlátjába sem, azaz az így keletkező negatív adóalap veszteségként elhatárolható.

A kedvezmény érvényesítésére jogosultak lehetnek a tulajdonosok, a pénzügyi lízingbe vevő bérlők, a vagyonkezelők és a finanszírozó társaságok is. A kedvezmények azonban csak akkor érvényesíthetők, ha a műemléki karbantartást, illetve felújítást nem hatósági kötelezés alapján végzi a vállalkozás. Hasonló háromszoros költségelszámolás érvényesíthető majd a kulturális örökségvédelmi célú beruházásokra vonatkozóan is.

Az igénybevételre a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben kerülhet sor. A kedvezmény ráadásul megosztható a kapcsolt vállalkozások között.

Kifejezetten kis- és középvállalkozások számára elérhető kedvezmények

Idén január 1-jétől megszűnt a kkv-k ingatlan- és tárgyieszköz-, valamint immateriális beruházásait támogató adóalap-kedvezmény korábbi 30 millió forintos értékhatára. Azok a kis- és középvállalkozások, melyek az adóév utolsó napján is ilyen vállalkozásnak minősülnek, és magánszemélyek tulajdonában állnak, csökkenthetik az adóalapjukat új ingatlan, gép, berendezés, jármű, szoftver és szellemi termékek megvásárlására fordított költségeikkel, továbbá az ingatlan értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás költségeivel, miközben ezeket egyszer már el is számolták költségként (dupla költségelszámolás). A kedvezmény korlátja marad ugyanakkor, hogy az csupán a társaságiadó-alap pozitívuma terhére vehető igénybe, tehát továbbvihető veszteséget nem keletkeztet.

Emellett jelentősen bővült a kkv-k beruházási hitelei után fizetett kamatokhoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke is. A továbbiakban a kamatok teljes összegével csökkenthető a társasági adó, míg korábban a 2013 előtti kölcsönöknél csak a kamatok 40 százalékát, a 2014-től fennálló tartozásoknál pedig 60 százalékát lehetett levonni az adóból. Az adókedvezmény a hitel futamideje alatt addig érvényesíthető, amíg a finanszírozott tárgyi eszköz a vállalkozás könyveiben szerepel. Az éves 6 millió forintos értékhatár 2017-es eltörlésével már csak az általános korlátokra kell figyelemmel lenni, amely szerint a fenti adókedvezmény az egyébként fizetendő társasági adó 70 százalékáig érvényesíthető. Mindkét kedvezmény úgynevezett de minimis támogatásnak minősül.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Lakhatási támogatás cég által

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa levonása adószám visszaállítása után II.

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Kamion belépő

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X