Üzletrész értékesítése piaci ár felett: a kft. és eladó terhei

Megosztás Tetszik

Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.

„Egy magánszemély kft.-üzletrészt ad el egy másik kft.-nek. A vételár meghaladja a piaci értéket. Kérdésem, hogy a piaci értéket meghaladó vételárrész után fizetendő 27 százalék eho a kifizető társaságot terheli-e, vagy azt a magánszemélynek fizetendő vételárból (szerzési értékkel csökkentve) kell levonnia a kifizetőnek?” – kérdezte olvasónk.

Surányi Imréné a jogszabály ismertetésével kezdte válaszát. Az szja törvény 3. § 9. pontja értelmében az üzletrész szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a jogügylet (eladás) létrejöttének napján ismert, a kft. beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, növelve a kft. olyan kötelezettségének összegével, amely az üzletrészhez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a jogügylet (eladás) létrejöttének napján még fennáll.

Az üzletrész eladása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely

–        meghaladja a szokásos paci értéket, az szja törvény 28. § (14) bekezdése szerint egyéb jövedelemnek,
–        a szokásos piaci értékből az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja, az szja törvény 67. § (1) bekezdése szerint árfolyamnyereségnek minősül.

Adó és eho kötelezettség:

–        Az egyéb jövedelemnek minősülő bevételrész az összevont adóalap része, amelyből a kft.-nek a kifizetéskor a 16 százalék adóelőleget le kell vonnia, továbbá a kft.-t terhelő 27 százalék ehóval együtt be kell vallania és be kell fizetnie az ügylet napját követő hónap 12-éig.
–        A magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével megállapított árfolyamnyereségből a kft.-nek a kifizetéskor a 16 százalék adót, és a magánszemélyt terhelő 14 százalékos ehót le kell vonnia, be kell vallania és be kell fizetnie az ügylet napját követő hónap 12-éig, azzal, hogy a 14 százalékos eho a magánszemélyt addig terheli, amíg nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

Az eho törvény 3. § (3) bekezdése szerint ugyanis:

„A magánszemély az adóévben megszerzett

a) vállalkozásból kivont jövedelem [szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja tv. 65/A §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja tv. 49/C §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot…”.