adozona.hu
Törölte a NAV az adószámot: mi lesz így a bevallásokkal, az áfával?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Torolte_a_NAV_az_adoszamot_mi_lesz_igy_a_be_R0M81T
Törölte a NAV az adószámot: mi lesz így a bevallásokkal, az áfával?
Tetszik
Egyéni vállalkozó adószámát törölte a NAV, a vállalkozás azonban több mint egy hónapig működött még, mire értesült az adóhatóság lépéséről. Hogyan teljesítheti ezt követően a bevallásokat? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor, okleveles adószakértő válaszolt.
Kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adószámát törölték. Ezt ő maga is késve tudta meg, illetve a könyvelést késve értesítette. Az adószám törlését követően még több mint egy hónapig működtette a vállalkozását, alkalmazottakat foglalkoztatott, online pénztárgépet üzemeltetett. Az adószám törléséig záró adóbevallást kell benyújtania. A következő kérdéseI merültek fel olvasónknak az adószám törlését követő időszakra:
1.) A foglalkoztatott dolgozók után hogyan kell számfejteni, illetve bevallani a járulékokat, ha a vállalkozónak nincs adószáma? Az adóazonosítóra kell hivatkozni?
2.) A vállalkozó áfás, így az adószám törlését követően is áfás bevételeket rögzített az online pénztárgépen. Ezen bevételek után be kell vallani, és meg kell fizetni az áfát? Az adószám törlését követő időszakban beszerzett áruk után az áfát visszaigényelheti?
3.) Hogyan kell a bevételei, illetve költségei után adóznia? Az '53-as bevallásban az egyéni vállalkozásból származó jövedelemoldalon kell levezetni, vagy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül?
A kérdés nem könnyű, mivel van – úgymond – a jogi norma, és vannak a gyakorlati kérdések, amelyek sajnos, vagy nem sajnos, de nem feltétlenül esnek egybe – sommázta Juhász Tibor.
Törli az adószámot az adóhatóság a 2003. évi XCII. adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 24/B paragrafus (1) bekezdése nyomán, ha
a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,
c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy,
d) azt a támogató az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi.
Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra a NAV internetes honlapján közzé kell tenni.
A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó hatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
Az adószám törléséről a hatóság határozatot hoz. Ez ellen a vállalkozó 15 napon belül fellebbezéssel élhet. (Miután a kérdésben említett vállalkozó adószámát több mint egy hónapja törölték, feltételezhetően nem tudott élni a fellebbezési jogával.)
Az Art. 33. paragrafusának (3) bekezdése szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg. Az adószám törlése után 30 napja van a vállalkozónak, hogy beadja a régi adószámán a záró bevallásokat.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafusa szerint foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. Tehát a törvény szerint foglalkoztató lehet természetes személy is, nem szükséges, hogy egyéni vállalkozó legyen. A munka törvénykönyve szerint a munkaviszony munkáltató és munkavállaló között jöhet létre. 2012. évi I. törvény 32. paragrafusa szerint a munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló, a 33. paragrafus pedog kimondja, hogy munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
Az Art. szerint munkáltató a Tbj. 4. paragrafusa szerinti foglalkoztató. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a foglalkoztató kifizetőnek minősül, mert bért juttatott nekik, tehát a bérük utáni járulékbevallási és -fizetési kötelezettség terheli az adószám törlés után is az egyéni vállalkozót. Tehát a dolgozók számfejtése és bérfizetése ugyanúgy történik, mint az adószámos időszakban, a járulékaikkal pedig a havi, illetve záró bevallásban kell elszámolni.
Az áfaalanyiság sem az adószámhoz és bejelentési kötelezettséghez kötött. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése szerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
A 6. paragrafus (1) bekezdése kimondja, hogy gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A (2) bekezdés szerint gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. Vagyis egyértelmű, hogy aki kereskedelmi, gazdasági tevékenységet folytat, az áfaalannyá válik, függetlenül attól, hogy ezt adószám birtokában vagy anélkül teszi. Tehát az áfabevallás utolsó napja az a nap lesz, amikor még gazdasági tevékenységet folytatott a magánszemély.
Az áfatörvény 137. paragrafusának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.
Az áfatörvény 138. paragrafusa kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet a saját nevében teljesíti. Tehát a beszerzések számlái áfájának levonhatósága megszűnik az adószám törlését megelőző napon, de az áfakötelezettség a megszüntetés utáni időszakra is kiterjed.
Vagyis abban az időszakban mikor a vállalkozó megszűntként tevékenykedett, csak fizetendő áfája lesz, amit a költségvetés felé teljesítenie is kell. A törölt adószámú adózók azon számlái után, amelyeket az adószám jogerős törlését követően állítottak ki, a számlabefogadó nem vonhatja le az áfát, mivel a törlést követően a céget adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha megszűnt volna, így az általa kibocsátott számla sem alkalmas a levonási jog gyakorlására.
Más a helyzet felfüggesztés esetén. A jogszabályi rendelkezések a felfüggesztett adószámmal rendelkező adóalanyoktól megvonják a lehetőséget arra, hogy adót igényeljenek vissza, adó-visszatérítést kérjenek vagy költségvetési támogatást igényeljenek. A velük üzleti kapcsolatban álló adóalanyok azonban – az egyéb feltételek teljesülése esetén – érvényesíthetik adólevonási jogukat a felfüggesztett adószámú adóalanyoktól befogadott számlák alapján is. A fentiek alapján számla befogadás előtt érdemes megnézni nem csak a törölt, hanem a felfüggesztett adószámmal rendelkezők listáját is a NAV weboldalán.
Az szja-törvény pontosan megfogalmazza, hogy egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében. Az adószám törlésekor az egyéni vállalkozói nyilvántartásból kikerült a vállalkozó, tehát az 53-as bevallásában a törlés utáni időszak bevételeit nem adózhatja le egyéni vállalkozóként, azokat önálló tevékenységből származó jövedelemként kellene bevallani.
Összefoglalva: az adószám törlésének napjával a vállalkozót az egyéni vállalkozók nyilvántartásából is törölték. A záró bevallások beadására 30 napja van. A záró bevallások utolsó napja az a nap, amikor a vállalkozó még tevékenységet végzett, függetlenül attól, hogy az adószáma akkor már nem élt. A bevallási kötelezettséget a régi adószámán kell teljesítenie.
A pénztárgép használatának megszüntetését – azzal a nappal, amikor azt utoljára használták – a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni a NAV felé. A vállalkozó a jövedelmét az adószámtörlés napját megelőző napig az egyéni vállalkozók jövedelemszámításának szabályai szerint állapítja meg, az adószám törléstől pedig az önálló tevékenység szabályai szerint, amit a tárgyévet követő évi '53 as adóbevallásában május 20-áig fog elszámolni, bevallani. A járulékbevallásokat havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.
Mindenképpen érdemes felvenni személyesen a kapcsolatot a NAV-val, s az esetleges hiba elhárítása után kérelemre akár az adószám is visszaállítható (legalábbis egy próbát megér).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Sanos nem követtem, hogy 5 nappal a hozzászólásom után kaptam választ, ami sajnos ismét téves. Az adószám törlése nem jelent működésbeli korlátot, az csak egy hangzatos szankció. Valóban célszerű elhárítani a törölt adószámot, azonban a kérdés nem erre irányult és a kérdező sajnos téves válaszokat kapott.
Tisztelt Ruszin Úr!
Megköszönve a hozzászólását, de magam nem tudok mást írni, hogy kérem, pontosan olvassa el a kérdést, és az arra született írást, továbbá a hivatkozásokat, mivel talán nem is annyira tévedés, sőt van olyan része is, mint amit Ön is irt, csak mivel több kérdés is volt, így a válasz mást is érint.
Nem célom, hogy vitát, főleg nem nyilvános vitát indítsak el, és nem kommentben.
Sokkal inkább csak ezért reagálok, hogy melyek azok a tételek, amelyekben minden kétséget kizáró módon egyetértünk, illetve amiben esetleg Ön úgy érzi, hogy más a megoldása, mint amit írtam, abban legyen segítségemre, amit előre is köszönök.
Az adószám, akár felfüggesztése, akár törlése valóban szankció és arra terjed ki, arra vonatkozik, akit érint, így az azzal kapcsolatban állóra nem, feltéve, hogy nem adókijátszásban vesz, vett részt. Itt azért van némi adókockázat a gyakorlatban.
Az adószám felfüggesztése
Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti.
Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.
Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany áfa-levonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – nem gyakorolhatja az, akit érint. [Art. 24 /A §].
Az adószám törlése
Amennyiben a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg és az adószám törlésére az Art. egyéb rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal törli, és erről a cégbíróságot, a körzetközponti jegyzőt, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő napon értesíti.
Az adószám törlését elrendelő határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével, a felfüggesztés megszüntetésével, az adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti, a felfüggesztést megszünteti, illetve a közösségi adószámot törli.
A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám megállapításának nincs helye. [Art. 24/B §].
Sajnos még így is elég hiányosak a szabályok, mivel nem csak áfa, vagy támogatás van, hanem sokkal több adónem, olyanok is (kifizetői minőség) és vannak olyan szankció esetek (365 napon túl felszólítás ellenére történő bevallás, befizetés hiánya), amelyek nem csak a szankcionáltra vonatkoznak.
Az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedése
Fontos ismét még megjegyeznem, az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet [Art. 24/B § (5) bekezdés].
Az adószám törlésével az adóköteles tevékenység végzésére való jogosultság megszűnik, mivel az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a jogszabályban meghatározott egyes kivételekkel [Art. 16. § (1) bekezdés]. Ebből következik véleményem szerint, hogy ha szankciójellegű, akkor az áfán kívül is van esetleg következmény, azt csak nem gondolhatjuk, hogy semmi sem történt, de ezt a válasz során nem fejtettem ki, nem is volt rá szükség, mivel a kérdés a következő volt: ,,Az adószám törléséig záró adóbevallást kell benyújtanunk.,,
Az áthárított áfa levonhatósága tehát a befogadónál nem kétséges, ezt megerősíti, a NAV 3012/2017 útmutató 64. pontja is, mint ahogyan az adóalanyiság kérdésére a 67. pont is hasonlóan rendelkezik a levonási jogosultságnál.
A kérdés azonban a foglalkoztatásra és a jövedelem megállapításra és a tevékenység megszüntetésére is vonatkozott, amiben – ha a bevezetőt elolvassa –, látja, hogy
,,A kérdés nem könnyű, mivel van – úgymond – a jogi norma és vannak a gyakorlati kérdések, amelyek sajnos, vagy nem sajnos, de nem feltétlenül esnek egybe”
Sőt, az írás keletkezése óta, további módosulások is vannak, ami azt jelenti, hogy volt is, van is a törlésből is visszaút (sajnos, ide nem értve a jogorvoslatot), de biztosan kell a foglalkoztatottakról adóbevallás, és valahogyan kell a vállalkozónak a saját jövedelméről éves jövedelemadó-bevallást adni, tehát már nem próba, mint az írásban van, hanem jogi norma szöveg szerinti lehetőség, így eddig is volt, azonban az Art. 16. § (1) bekezdés nem változott.
Miután úgy érzem, hogy az áfában egyetlen véleménykülönbségünk sincs, annyi kiegészítéssel, hogy csak fizetendő adója van a kibocsátónak, a szankcióval érintettnek, az is csak a tovább működés miatt, amíg nem értesül a szankcióról. Azt nem jelentheti, hogy úgy működik tovább, mintha mi sem történt volna, mivel ez már szándékosság és nem kapcsolódik az Art. 16. § (1) bekezdéshez és a szankciójelleghez sem, és ilyet nem célszerű és nem jogszerű javasolni sem senkinek, gondolom ezzel is egyet tud érteni (ezt is csak a pontosítás kedvéért), hogy lássa, igyekszem pontosan fogalmazni (tudom, nem mindig sikerül).
Akkor, csak annyiban lehet véleménykülönbség, amit Tisztelt Ruszin Úr nem is érint, hogy a vállalkozó jövedelmét hogyan kell megállapítani, arra meg nem tett hozzászólásában semmilyen utalást.
Erre a kérdésre azonban, az alapelvekből és a szankciójellegből is kiindulva, meg kell állapodnunk, hogy szankciójellegű eljárás van, így a ”rosszabb verziót” (egyéni vállalkozói, vagy önálló tevékenység szerinti jövedelmet kell megállapítani) kell alkalmazni, amit egy új vállalkozói igazolvány felülírhat. Ez is izgalmas kérdés, de nem mélyedtünk el benne.
Tehát ha nincs véleménykülönbség, engedje meg, hogy idézzem Önt „Szóval mindenki véss fel magának: a törölt adószám nem jelenti az adószám megszűnését!”, de jelenti a tevékenység gyakorlás tilalmát, legalábbis erről rendelkezik a már hivatkozott Art. szabály és a törölt adószám nem más, mint az adóelszámolás során alkalmazott azonosító, nem tevékenység végzésre engedély, de ha az adószám megszüntetés oka nem állt fenn, akkor valóban lehetett kérni, és lehet kérni az adószámtörlés megszüntetését, az adószám visszaállítását. Véleményem szerint nem írtam ettől eltérőt.
Megköszönve megtisztelő hozzászólását, várom további szíves hozzászólását, de csak akkor, ha előre viszi az ügyet és nem két szakértő csatáját eredményezi. Abban nem kívánok részt venni, még akkor sem, ha Ön szerint „Sajnos – szomorú ezt leírni, de – a cikk tévedésen alapul”, mivel ismét arra a következtetésre jutok, hogy az eset megoldásának lehetőségében nincs tévedés.
Tisztelettel
Juhász Tibor
Sajnos - szomorú ezt leírni, de - a cikk tévedésen alapul. Nagyon-nagyon szomorú, hogy az egyéni vállalkozó azt hitte, hogy nem működhetett volna tovább!!!
A törölt adószám nem jelent megszűnt adószámot! A törlés szankciós jellegű, egyetlenegy negatív szankciója, hogy költségvetési támogatási igény (ideértve az áfa levonási jogot is) ez alatt az idő alatt nem gyakorolható.
A törölt adószám ellenére az adózó - akár a cikkben szereplő egyéni vállalkozó is - állíthat ki számlát, gazdálkodhat, áfa bevallást és bevallásokat nyújt be, a szokásos rend szerint. Az általa kiállított számláinak az áfa tartalma - bármilyen hihetetlen - levonható!!!
Szóval mindenki véss fel magának: a törölt adószám nem jelenti az adószám megszűnését!