Szja-kedvezmény anyáknak: kinek, mikor jár?

Megosztás Tetszik

A négy vagy több gyermekes anyák munkával szerzett jövedelmeik után 2020. január 1-jétől nem fizetnek adót, ha nyilatkoznak, hogy jogosultak erre a kedvezményre. A jogosultság nem minden esetben egyszerű megállapítása a nyilatkozó dolga és a téves nyilatkozat jogkövetkezményeit is neki kell viselnie. Ezért a nyilatkozattételhez érdemes idejében felkészülni, a jogosultságot meghatározó tényeket tisztázni. Cikkünk a felvetődő kérdések összefüggésében ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 2020. január 1-jétől hatályos 29/D §, valamint 48–49. §-a rendelkezik.

Ki számít jogosultnak?

Négy vagy több gyermeket nevelő anya (kedvezményre jogosult) az a nő, aki vér szerinti, vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

–        családi pótlékra jogosult, vagy
–        családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága
–        legalább 12 éven keresztül fennállt,
–        a gyermek elhunyta miatt szűnt meg,
és az említett gyermekek száma a négy főt eléri.

Ennek megállapítása nem mindig egyszerű, annak fennállását többnyire csak több évtized vonatkozó (esetenként már nem hatályos) jogszabályait, valamint az érintett anya családi körülményeinek változását is figyelembe véve lehet meghatározni.

Például, ha egy nő a férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja (ő szülte őket), kettő a férjéé, hiába jogosult mind a négy gyermek után családi pótlékra, ha nem fogadta őket örökbe, nem tekinthető négy vagy több gyermeket nevelő anyának.

Aki viszont nem vette igénybe a családi pótlékot, de arra négy gyermekre tekintettel legalább 12 éven át (közülük bármelyik halála esetén annak elhunytáig) jogosult lett volna, a kedvezmény megilleti.

Milyen kedvezményt jelent a jogosultság?

A kedvezmény lényege, hogy a négy vagy több gyermekes (a kedvezményre jogosult) anya minden más kedvezményt megelőzően az összevont adóalapjából a nem önálló tevékenységekből és meghatározott önálló tevékenységekből szerzett jövedelmeinek összegével megegyező adóalapcsökkentő kedvezményt vonhat le.

A kedvezmény összegébe számító (kedvezményre jogosító) jövedelmek:

–        A bérnek minősülő jövedelem [szja-törvény 3. § 21. pont].
–        A bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelem (például az összevont adóalapba tartozó béren felüli juttatás), kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét.
–        Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
♦      a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
♦      a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
♦      az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
♦      a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
♦      a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
♦      a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem.

Eszerint a jogosultság nem jár korlátlan alanyi adómentességgel, hanem csak azt jelenti, hogy a jogosultnak a felsorolt jövedelmek után nem kell adót fizetnie, azonban más adóköteles (bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, osztalékból és más külön adózó, valamint ekhós) jövedelmei tekintetében változatlanul fennáll az adókötelezettsége.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mikortól meddig tart a négygyermekes anyák jogosultsága, mi szükséges ahhoz, hogy a kedvezmény az anya élete végéig érvényesíthető legyen!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.