hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csapatépítő tréninget szervez? Ennyi adót és járulékot kell fizetnie

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

A csapatépítő tréningek célja az egyéni és csapatteljesítmény növelése. A tréningek elemei sokfélék, lehet bennük képzés, egymáshoz tartozást és egymást segítő játék, kalandtúra, közös vacsora. Melyiket hogyan kell elszámolni, mennyi adót, járulékot kell utána fizetni? Összefoglaltuk.

A csapatépítő tréningnek nincs szabályozása, csak szakmai meghatározása. Általában nagyon sokfélék, színesek, azonban közös jellemzőjük, hogy olyan programot értenek alatta, amely tartalmaz munka, (workshop-) elemet és tréningelemeket is. Sokan különbséget tesznek a készségfejlesztő és csapatépítő tréning közt. Ezen kívül eltérő arányban vannak az összetartozást segítő, vagy a szabadidő programok, amelyek a legkülönbözőbbek is lehetnek, például elviszik a dolgozókat vacsorázni, gokartozni, vadvízi túrára, sziklát mászni stb., amelyek során egy közös élményben van részük, amely javíthatja az összetartást.

A lényege abban rejlik, hogy a csapattagok jobban tudják egymást támogatni szervezetileg és egyénileg, annak érdekében, hogy a csoport együttesen nagyobb teljesítményt nyújtson és a vállalkozás teljesítménye – az egyes tagok közös motivációja révén – bizonyos időtávon emelkedjen. A gyakorlatban már kisebb vállalkozási méretektől megjelenő formáció a korábbi évtizedekben nálunk is elterjedt, ugyanakkor ezt a marginálisan kezelt jogintézményt az új Munka törvénykönyve sem érdemesíti külön rendelkezésekre. A gyakorlati példákban általában jellemző, hogy a munkáltató ezt jellemzően nem opcionális (nem szigorúan kötelező, de legalábbis elvárt) rendezvényként hirdeti meg és költségeit is jellemzően teljes körűen állja. Az oldottabb légkör és a kötetlenebb napirend ellenére ezeket az alkalmakat a munkáltató a rendes üzemmenet részeként kezeli. Így a csapatépítésre vagy a munkavállalók rendes napi (fizetett) munkaideje helyett, vagy (és) azon kívül (az esti órákban és/vagy a hétvége folyamán) kerül sor, de a rendezvény oldottabb légköre sem változtat azon, hogy a munkáltatói kezdeményezésre tekintettel ez sokszor túlórának minősíthető, még akkor is, ha ezen alkalmak tényleges túlóraként történő elszámoltatásával a legritkább esetben találkozhatunk.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a különböző költségeket mekkora adó terheli!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyíltvégű lizing

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

A traszferár és az áfa kapcsolata

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Előleg áfarendezése

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink