hirdetés
További témák

Borravaló, szervizdíj: különbségek adózásban, papírmunkában

  • adozona.hu

A borravalóval kapcsolatos adózási és adminisztrációs munkákról érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

A kérdés részletesen így szólt: Vendéglátó egységben gyakran előfordul, hogy a vendég bankkártyával egyenlíti ki a fogyasztás ellenértékét. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kapott borravaló összegét áfa és számvitel szempontjából hogyan kell kezelni, könyvelni? Az utólag a kapott borravaló összegét be kell ütni a pénztárgépbe? 18 vagy 27 százalékos áfakulccsal? A kft. a kapott borravaló összegét bérjövedelemként a hónap végén kifizeti az alkalmazottnak. Belső nyilvántartást kell vezetni ezen kifizetendő összegekről?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A téma szempontjából meg kell különböztetni a szervizdíjat, a vendégtől közvetlenül kapott borravalótól.

A szervizdíj vagy felszolgálási díj a kiszolgálásért külön felszámított tétel. A szervizdíj nálunk még nem igazán terjedt el.

A szervizdíj és a borravaló közötti legmarkánsabb különbség az önkéntesség, míg az utóbbi teljes egészében a vendégre van bízva, az előbbi rögzített tétel, a felszolgált étel és ital ára mellett a kiszolgálás díja.

Éppen ezért az utóbbinak vannak is szabályai. A felszolgálási díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 65. §-a alapján az éttermi, vendéglátási szolgáltatás adóalapjába tartozik. Az éttermi, vendéglátási szolgáltatást nyújtó adóalanynak a felszolgálási díj összegét az általa teljesített ügylet keretében nyújtott, eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztania. Az áfatörvény értelmében a számlán vagy nyugtán a fogyasztáson kívül a felszolgálási díjat is meg kell bontani áfakulcsonként. 

A legfontosabb szabályok:

• A szervizdíj a kiszolgálásért felszámított külön díj.

• A számlán, nyugtán elkülönítetten fel kell tüntetni.

• Havonta kell kifizetni a vendéglátásban közreműködőknek.  A kifizetés összege megegyezik a felszolgálási díj adókkal, járulékokkal csökkentett összegével.

• A felosztás szabályairól, arányairól írásban kell megállapodni. A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.

  • Mivel az adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így tartalmazza az áfa összegét is.
  • Az értékesítés nettó árbevételébe beleszámít – bár helyi iparűzési adót nem kell utána fizetni. (Ezért célszerű elkülönítetten könyvelni.)

A felszámított felszolgálási díjat teljes összegében havonta a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek ki kell fizetni. Tehát a vendéglő ebből nem tarthat meg egy részt! A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról előzetes megállapodást kell kötni.

A felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, mely után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, ezen túlmenően személyi jövedelemadó nem terheli.  A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól

1. § (1) A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.

(2) A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.

(3)

(4) Az (1) bekezdés szerint felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.

(5) A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A borravaló ott fordul elő, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással és nem kötelező, már-már illemtanilag sem. (Egy megítélés alá tartozik a borravaló, jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék, de adójogilag mégsem.) Alkalmazása sokkal szélesebb körű, mint a szervizdíj, mert ez a vendéglátóhelyeken kívüli területekre is jellemző (például szépségipar, szálloda, taxi, benzinkút, egészségügy stb.)

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. A felmentést általában megadják – sokszor azzal, hogy „a munkáltató a szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását megengedi”. Ilyenkor a dolgozó bére nem csökkenthető azzal az indokkal, hogy egyéb juttatásban is részesül.

A borravaló adózása nem egységes. Fő szabály szerint adómentes jövedelemről van szó szja I. melléklet 4.21., mely szerint fogyasztótól közvetlenül megkapott borravaló adómentes, függetlenül attól, hogy a szervizdíjon felül kapja a felszolgáló vagy a helyett.  A közvetlen borravaló esetén a felszolgáló döntheti el, hogy akar-e ebből nyugdíjjárulékot fizetni. Ha igen, akkor 15 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, bevallani pedig az 53-as személyi jövedelemadó bevallásban kell róla számot adni.

Ha a vendéglátós összegyűjti a vendégektől kapott borravalót és azt alkalmazottai között újraosztja, már nem alkalmazható a mentesség és azt bérként kell számfejteni, adókkal, járulékokkal csökkentve kerülhet kifizetésre.

A fentiek alapján, mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha

  • a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül (például ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért) az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.
  • Megbízási szerződéssel foglalkoztatott esetén a borravaló önálló tevékenységből származó bevétel, amelynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.
  • Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

A borravaló összege nem szerepel sem a pénztárgép nyugtáján, sem a kért számlában. De arra célszerű figyelni, hogy egy esetleges NAV ellenőrzéskor a kapott borravaló ne legyen a kasszában, vagy ha ott van, akkor legyen arra szabályzat, hogy mikor, és ki, kivel (például záráskor) és hogyan számol el vele). Ha a pénztárgépben rögzített összegnél nagyobb összeget talál az ellenőrzés a kasszában, akkor a revizor azt feltételezheti, hogy eltitkolt jövedelemre lelt, s bírságolhat is ez miatt, kivéve ha helyben szokásos ügymenet, amit előbb a zárójelben érintettem szabályozásra kerül és ennek megfelelően járnak el.

Összefoglalva elmondható:

  • szervizdíj, felszolgálási díj: adómentes, írásbeli megállapodás alapján kötelező szétosztani az alkalmazottak között, 15 százalék nyugdíjjárulék terheli, amelyet a foglalkoztatónak kell megfizetnie,
  • vendégtől közvetlenül kapott borravaló: adómentes, a pincér dönthet úgy, hogy fizet utána 15 százalék nyugdíjjárulékot, de nem kötelező.
  • a vállalkozó begyűjti a borravalót: felosztása nem kötelező, ha egy része vagy egésze az alkalmazottak között felosztásra kerül bérként adózik.
  • Ha bekerül a foglalkoztatóhoz a pénztárba, bankba, és utólag számolnak el, akkor adóköteles.

Szja törvény 1. sz melléklet:

4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;

7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).

Az adókötelezettség az szja törvény 1. számú mellékletének 7.2. alpontjának rendelkezéséből következik. Eszerint a magánszemély részére más magánszemélytől kapott vagyoni érték adómentes ugyan, de ez a rendelkezés nem alkalmazható többek között akkor, ha a juttatás szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség, elvárás kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Cégautó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szívességbe kapott gépkocsi használata

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Cégautóadó-fizetési kötelezettség

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 július
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X