hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Óriási különbség a családi adó-, illetve járulékkedvezményben

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

A gyermekekre tekintettel igénybe vehető személyi jövedelemadó- és járulékkedvezményt két külön törvény szabályozza, így a kedvezmények érvényesítése több eltérést is magában hordoz. Az alábbi cikkben ezeket a különbségeket foglaljuk össze.

hirdetés

Ki jogosult igénybe venni a családi adó-, illetve járulékkedvezményt?

A családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult

– az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (kivételt képez a gyermekotthon-, a szociális intézmény vezetője valamint a javítóintézet igazgatója, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka),

– a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; továbbá

– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt a fentiek szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy akkor veheti igénybe, ha

– biztosított, és
– a családi kedvezményt megosztással érvényesíti a fenti biztosított házastársa, élettársa.

Azaz családi járulékkedvezményt – a családi adókedvezménytől eltérően – a biztosított (illetve annak házastársa, élettársa) veheti igénybe, így a biztosítottnak nem minősülő személy a kedvezményt nem érvényesítheti. Például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, a jövedelme alapján fizetendő nyugdíjjárulékból ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Eltérő befizetési kötelezettség és igénybevételi lehetőség

Ha a fentiek alapján a családi adókedvezményre jogosult személynek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor – az szja-törvény alapján – jogosult a személyi jövedelemadójából a családi kedvezményt érvényesíteni.

Nem igaz ez a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. Ha a fentiek alapján családi járulékkedvezményre jogosultnak járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetendő járulékából nem minden esetben érvényesítheti a családi járulékkedvezményt.

Az egyéni- és társas vállalkozó az úgynevezett minimális alapok után akkor is köteles megfizetni a tb-közterheket, ha nincs kivétje, ha nem vesz fel jövedelmet. Azaz az egyéni-, illetve társas vállalkozó járulék-, és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

– 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér,

– 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese,

– 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Ha például az egyéni vállalkozóként dolgozó fodrász havi kivétje 120 000 forint, akkor nem a havi 120 000 forint lesz a járulékbefizetés alapja, hanem

– a nyugdíjjárulékot havi 129 000 forintból kell megfizetnie (amely 12 900 forint),

– az egészségbiztosítási járulékokat pedig havi 193 500 forintból kell fizetnie (amely 5 805 forint pénzbeli egészségbiztosítási-, és 7 740 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetést eredményez).

Ugyanakkor az egyéni, és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt

– a kivétet,
– az átalányban megállapított jövedelmet vagy
– a személyes közreműködői díjat

terhelő járulékok erejéig érvényesítheti.

Azaz a fenti példánál maradva a járulékkedvezményt csak 120 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékára (4 800 forint), pénzbeli egészségbiztosítási járulékára (3 600 forint) és nyugdíjjárulékára (12 000 forint) lehet érvényesíteni.

Ha azonban a kedvezményre egyébként jogosult egyéni és társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, nincs havi kivétje, akkor a járulékbefizetés ellenére nem élhet a családi járulékkedvezménnyel.

Éves elszámoláskor a kedvezmény visszafizetése és igénybevétele

Az adókedvezmény visszafizetésére, illetve további igénybevételére mindig személyi jövedelemadó vonatkozásában kerül sor.

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

– természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

– ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

– ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor már nem a fenti járulékok vonatkozásában érvényesíthető a kedvezmény. Ez esetben a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhető családi járulékkedvezményt szintén a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság

Lepsényi Mária

adószakértő

Ültetvény értékesítése

Lepsényi Mária

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X