Lakásbérbeadás magánszemélynek: költséghányad, adófizetés

Megosztás Tetszik

Magánszemélynek kiadott lakás költségelszámolásához és adófizetési kötelezettségekhez kapcsolódó kérdésekre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.

Olvasónk azt tudakolta, hogy egy lakás bérbeadása esetén, amennyiben a bérbeadás nem kifizető, hanem magánszemély részére történik, az adóelőleg megállapításánál maximálisan mekkora költséghányad vehető figyelembe? „Van-e szankciója annak, ha év végén kiderül, hogy az adóelőlegnél alkalmazott költséghányad túl magas volt? Egy április 1-jén történt bérbeadás esetén már április 12-éig, vagy a negyedévet követő hónap 12-éig, azaz a példa szerint július 12-éig kell-e az első előleget befizetni?” – kérdezte.

Feltételezve, hogy a bérbeadási tevékenységet a magánszemély nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenység keretében folytatja, a jövedelem megállapítására választhatja a tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányad levonását – válaszolta Surányi Imréné. Az elszámolási módra vonatkozó választást az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmazni. Tehát a 10 százalékos költséghányad választása esetén, azt a bérleti díj és a bérlő által megtérített rezsidíjak együttes összegére kell alkalmaznia, és ezzel minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, a magánszemély a negyedévet követő hónap 12. napjáig (például az április 1-jén kezdődő bérbeadás esetén először július 12-éig) köteles az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.

Az adóelőleg-alapok meghatározása – a magánszemély döntése szerint – történhet a 10 százalék költséghányad levonásával, mely esetben a magánszemély az adóbevallásában az adóalap megállapításához utólag még alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az önállótevékenységből származó bevételeinek egyikénél sem érvényesíti. Ilyenkor az esetleg túlfizetett adóelőleg miatt visszajáró összeget az adóbevallása alapján visszakapja.

Tételes költségelszámolás választása esetén az adóelőleg alapja a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható költség levonásával megállapított bevételrész. Arra az estre, ha év végén kiderül, hogy az adóelőlegnél levont költség túl magas volt, az adókülönbözetet be kell fizetni, de – ha a bevétel nem kifizetőtől származik – külön szankciót a törvény nem ír elő. Ha azonban az adóelőleg-fizetés e módszer alkalmazásával történt, utólag az adóbevallásban a 10 százalék költséghányad levonása már nem választható – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

Olvassa el az ingatlan-bérbeadás értékcsökkenésének elszámolásáról szóló cikkünket is!