Külföldi kiküldetés: mikor adómentes az utasbiztosítás?

Megosztás Tetszik

Milyen adófizetési kötelezettség terheli a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló részére kötött utasbiztosítást – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

"Munkavállalónk 2016-ban – előreláthatóan többször is – külföldi kiküldetésen vesz részt. Vállalkozásunk úgy döntött, hogy egész évre szóló utasbiztosítást köt a számára. Milyen adófizetési kötelezettséggel jár ez mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről? (A biztosítás összege körülbelül 45 ezer forint.)" – kérdezte olvasónk.

A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 1. számú mellékletének 6.3. alpontja szerint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes, ha a díj egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg. Kockázati biztosításnak minősül az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke). Kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

Jelen esetben, ha az utasbiztosításnak vagyonbiztosítási (poggyászkár) díjrésze is van, arra a hivatkozott rendelkezés szerinti adómentesség nem vonatkozik. Ugyanakkor ezen díjrészre nézve szóba jöhet az szja-törvény 4. paragrafusának (2a) bekezdése, amelynek értelmében nem keletkezik bevétel (többek között) a magánszemély részére biztosított olyan szolgáltatás miatt, amelynek igénybevétele a tevékenység ellátásának feltételeként történik, akkor sem, ha a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és nem zárható ki a magáncélú igénybevétel. Kivétel ez alól, ha az igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg a törvény.

Éves szerződés keretében a vagyonbiztosítási díjrész kifizető (munkáltató) által történő fizetése esetén a biztosítási szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és nem zárható ki a magáncélú igénybevétel, de az szja-törvény ennek lehetőségét nem említi adóztatható körülményként. Vagyis – szakértőnk véleménye szerint – alkalmazható az szja-törvény 4. paragrafusának (2a) bekezdése.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése értelmében „az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése”.

Ennek alapján a munkáltató által kötött éves utasbiztosítás poggyászdíjrésze esetében az adóhatóság vizsgálhatja, hogy a szolgáltatás igénybevétele valóban a cég által elrendelt kiküldetésekhez kapcsolódik-e. Ezért az esetleges utólagos adó-megállapítás elkerülése érdekében javasolható, hogy ha az érintett munkavállaló magáncéllal utazik, arra a saját költségére külön kössön utasbiztosítást.