hirdetés
További témák

Így kell figyelembe venni a költségnyilatkozatot

  • adozona.hu

Hogyan lehet nyilatkozni a költségek tételes levonásáról, illetve milyen költséghányadot kell figyelembe vennie a kifizetőnek nyilatkozat hiányában? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

hirdetés
hirdetés
A kérdés konkrétan így szólt: "Egy magánszemély és egy kifizető között egy szerződés jön létre, melyben a munka ellenértéke, vagyis a megbízási díj 1000 forint, a felhasználásra pedig a felek 6000 forint díjban egyeznek meg. A magánszemély 50 százalékos költségnyilatkozatot ad le. Mondhatja-e azt, hogy a felhasználással kapcsolatban nem keletkezett költsége, és a teljes költséget a megbízási díjból érvényesíti? Ez esetben a felhasználási díj adóját 6000 forintból vonnánk, és a megbízási díj adó-, illetve járulékalapja pedig csak 500 forint lenne. Vagy pedig mindkét tételnek kell vennem az 50 százalékát, és nem lehet külön megjelölni?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az Szja tv. 47. § (2) bekezdése értelmében az adóelőleg megállapításához előírt nyilatkozatban a magánszemély a megbízási díj 50 százalékáig, a költségtérítésként kapott összeg 100 százalékáig nyilatkozhat a költségek tételes levonásáról, vagy ha nem nyilatkozik, a kifizető 10 százalék költséghányadot vesz figyelembe.

A tételes elszámolásra tett nyilatkozat szerinti összeg az adóbevallásban annyiban vehető figyelembe, amennyiben annak igazolására a magánszemély rendelkezik a törvényben költségként elismert kiadásokról a nevére szóló bizonylatokkal.

Fontos szabály, hogy ha a költségnyilatkozat alapján az adóelőlegnél levont költség meghaladja majd az adóbevallásban igazoltan elszámolt tényleges költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát, valamint az emiatt mutatkozó adóbefizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell a magánszemélynek feltüntetnie, és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie [Szja tv. 48. § (4) bekezdés].

Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költségkülönbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg [Szja tv. 48. § (4) bekezdés].

Amennyiben az adóelőleg alapja a 10 százalék költséghányad levonásával került megállapításra (jelen esetben tehát 7000x0,9=6300 Ft), a magánszemély választhatja, hogy az adóbevallásában a törvényben költségként elismert kiadásokról a nevére szóló bizonylatokkal igazolt tényleges költséget érvényesíti, mely esetben a túlvont adóelőleget visszakapja.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kis- és középvállalkozások társaságiadóalap-kedvezménye

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Eszközértékesítés ügyvezető részére

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Feltöltési kötelezettség

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X