hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adhatják ki házaspárok a közös lakásukat

  • adozona.hu

Hogyan adhatják ki házaspárok a közös tulajdonukban lévő lakást – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

„Egy házaspár közös tulajdonban lévő lakását szeretné bérbe adni. A tulajdoni arány 50-50 százalék. A közüzemi számlák a tulajdonos nevén maradnak, amit a bérlő majd megtérít. Rendelkezhetnek-e úgy a tulajdonosok, hogy csak az egyikük lesz a bérbeadó? Ha az így kapott bevétel meghaladja az 1 millió forintot, érdemes-e külön-külön adózniuk a bérbeadás után, ha az így kevesebb lenne, mint 1 millió? Tételes költségelszámolás választása esetén milyen bevétel- és költségtételekkel kell számolni, hogyan történhet a jövedelem meghatározása? Mikor kell adóelőleget fizetni?” – kérdezte olvasónk.

A házaspár közös tulajdonban lévő lakás kiadása esetén a felek rendelkezhetnek úgy, hogy csak az egyikük lesz a bérbeadó, de annak sincs akadálya, hogy a tulajdoni hányaduk arányában kössék meg a bérleti szerződést, annak érdekében, hogy a 14 százalékos eho-kötelezettséget elkerüljék.

Ha a bérlő megtéríti a közüzemi költségeket, ez az összeg a bérleti díjjal együtt számít bevételnek, amelyből tételes költségelszámolás esetén a számlával igazolt rezsidíjak és más kiadások, valamint a lakás értékcsökkenési leírása (évi 2 százalék) levonásával lehet a jövedelmet meghatározni..

Adóelőleg-fizetés:

–        Ha a bérlő kifizető, az adóelőleg alapját a bérbeadó(k) költségnyilatkozata alapján veszi figyelembe a kifizetéskor, azzal, hogy legfeljebb a megtérített rezsi mértékéig és a bérleti díj 50 százalékáig lehet nyilatkozni (figyelembe véve, hogy ha a nyilatkozat szerinti költséget a magánszemély nem tudja igazolni, bírságot kell fizetnie!).

–        Ha a bérlő nem kifizető, a bérbeadó magánszemélynek negyedévenként kell adóelőleget fizetnie a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Ebben az esetben az adott negyedévi bevételből a kiadásokat igazoló számlák szerinti tételek és az éves értékcsökkenés arányos része levonásával megállapított összeg az adóelőleg-alap.

Mindkét esetben érvényesíthető a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény.

Ha az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles, nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink