hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fontos szempontok az adózási forma választásánál

  • adozona.hu

„Adott egy másodállású egyéni vállalkozó, jelenleg a kata hatálya alatt, havi 25 ezer forintos járulékfizetéssel. A jelenlegi főtevékenységét, ami biztosítási ügynök, szeretné befejezni, a többi tevékenysége nem termel állandó és magas jövedelmet (átlagban havi 50 ezer forint, de nem állandó rendszerességű). Mi lenne számára az ideális, ha evás lenne, vagy ha bevételarányosan adózna, vagy az átalányadózás?” Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Sajnos kérdésében nem adott információt arról, hogy az érintett egyéni vállalkozó továbbra is folytatott tevékenységei milyen jellegűek, milyen arányú költségekkel járnak a bevételhez viszonyítva.

Lényeges, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) elsősorban az áfa fizetésére kötelezett vállalkozóknak célszerű választaniuk (nekik is csak akkor, ha a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy a társasági adó alapjával szemben elszámolható költségeik elenyészőek, vagy legfeljebb 20-25 százalékot képviselnek a bevételhez mérten). 

Kifejezetten alacsony – vagy gyakorlatilag akár nullának is nevezhető – költségszint esetén az áfa fizetésére nem köteles (alanyi adómentes vagy a tevékenysége alapján adómentes) vállalkozók számára is kifizetődő lehet az eva választása. Ez az eset szellemi tevékenységeknél fordulhat elő, és jellemzően itt is akkor, ha a társadalombiztosítási járulékokró és ellátásokról szóló törvény (Tbj.) szerint fizetendő járulék nem merül fel, vagy nem kapcsolódik hozzá kötelező minimum (36 órát elérő munkaviszony melletti vállalkozás, kiegészítő tevékenységűnek minősül, azaz nyugdíjas).

A vállalkozói személyi jövedelemadózás akkor utasíthatja maga mögé az evát és az átalányadózást, ha költségigényes tevékenységről van szó. Az egyéni vállalkozók átalányadózása esetében a fő szabály szerinti 40 százalék költségátalány helyett a bevétel 25 százalékát kell költségként figyelembe venni akkor, ha a vállalkozó a Tbj. vonatkozó szabályai szerint kiegészítő tevékenységűnek minősül. Az adótörvény ettől számottevően magasabb költségátalányt állapít meg bizonyos tevékenységekre – mint például a kiskereskedelem vagy a taxi-szolgáltatás –, a kapcsolódó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 53. §-a részletezi.

Lényeges, hogy a Tbj. rendelkezései szerint csak az az egyéni, illetve társas vállalkozó minősül kiegészítő tevékenységűnek, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.   

Ez szűkebb kört jelent, mint a Katv. szerinti nem főállású kisadózó kategóriája, amelybe – többek között – a heti 36 órát elérő munkaviszonyban állók is beletartoznak. Jelen esetben tehát fő szabály szerint 40 százalékos költségátalánnyal számolhat a vállalkozó. Amennyiben a tevékenység érdekében felmerülő, tételesen igazolható kiadásai ezt az arányt nem érik el, úgy az átalányadózás választása megfontolandó. A költségeknek a bevételhez mért, mintegy 30 százalékos aránya esetében a kata is jobb alternatíva, mint a vállalkozói személyi jövedelemadózás.

Azt, hogy a kérdésben említett vállalkozó számára mely lehetséges adózási mód a legjobb, biztonsággal csak akkor lehet megítélni, ha a tevékenysége, körülményei – ideértve a költségek – alapján számításokat végzünk. Ennek során gondolni kell arra, is, hogy a kata megfizetésével a járulékfizetési- kötelezettségének is eleget tett a vállalkozó, míg a többi, itt említett adózási mód választása esetén ez nem rendezett az adott adónem megfizetésével. (Az esetleges szochokedvezményeket, a családi kedvezményt stb. is célszerű számításba venni.)

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Nyugta vagy pénztárgép

Magos Zoltánné

adószakértő

Nyugdíj – önkormányzati tiszteletdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Katas bt. bevételének felosztása

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X