hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így vállalhatja át egyszemélyes kft. a tulajdonosa kölcsöntartozását

  • adozona.hu

Egyszemélyes kft. tulajdonosa 2008-ban mint magánszemély, kölcsönszerződést kötött egy másik magánszeméllyel. Fizetési probléma miatt szerződésmódosításra kerül sor, ahol a kft. készfizető kezességet vállal a magánszemély helyett, és a kft. fizeti tovább a kölcsön részleteit. Helyes-e ez a fajta eljárási mód, és ha igen, milyen adóvonzata lehet a magánszemély tulajdonosnak, illetve a kft.-nek? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné, adószakértő válaszolt.

hirdetés

A kezesség jogintézményét a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XXI. cím LX. fejezete tartalmazza. A kérdésben leírt eset, amelyben az adós magánszemély helyett a kft. fizetné meg a tartozás fennmaradó részét, inkább a tartozásátvállalás fogalmát testesíti meg. A Ptk. XXX. fejezete szerint „ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti”. Mindez inkább jogi kérdés, így a szerződéskötés előtt javasolt jogásszal egyeztetni.

Adózási kérdésben a következőket kell megvizsgálni. A személyi jövedelemadóról (szja)  szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. paragrafusának (2) bekezdése szerint „bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben ... és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen… az elengedett, átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés.

Az 5. paragrafus (3) bekezdése szerint „elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.

A bevétel megszerzésének időpontja elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt [9. § (2) e) bekezdés].

A 2. paragrafus (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.

A magánszemély tartozásának a kft. által történő megfizetésével keletkezett jövedelem esetén vizsgálandó, hogy a kft. és az eredeti adós magánszemély között fennáll-e jogviszony, illetőleg, hogy az átvállalt tartozás a magánszemélynél e jogviszonyára való tekintettel történik-e. Ennek függvénye, hogy nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, vagy egyéb jövedelemként. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésekor őt megillető javadalmazás. A 25. paragrafus szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

Ugyanakkor egyéb jövedelemként adózik minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére a szja-törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem különösen a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

Szakértőnk hozzátette: konkrét választ az eset minden körülményét és dokumentumát átvizsgálva lehet adni a kérdésre.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Illeték számlázása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Munkába járás fogalma

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Munkajogi képviselő-védelem

dr. Kéri Ádám

ügyvéd

2017 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X