Béren kívüli juttatás: ki adhat, kinek?

Megosztás Tetszik

Ki adhat béren kívüli juttatást? Ki lehet kedvezményezett? A NAV közleménye a 2015-ös változásokat is tartalmazza.

A béren kívüli juttatások körét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71.§-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma 2015-től változott. Az Szja tv. 3. § 14. pontja szerint munkáltatónak minősül:

• az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,
• munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,
• az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója.

A munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (Szja tv. 71. §) az Szja törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A béren kívüli juttatások vonatkozásában munkáltató alatt kell érteni

• a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben a tagok, és a tudományos fokozattal rendelkező személyeknek nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémiát, és
• a társas vállalkozást a személyesen közreműködő tagnak adott juttatás tekintetében.

Az Szja tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet. (3.§ 33. pont)

Ennek megfelelően az ügyvédi iroda személyesen közreműködő tagjának (ügyvéd) is adhat béren kívüli juttatásokat.

Munkáltató a munkavállalón kívül más személyeknek is adhat béren kívüli juttatást az Szja tv-ben meghatározott esetekben például: munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakképző iskolai tanulónak, a hallgatónak, a nyugdíjban részesülő magánszemélynek (egykori munkavállalónak) és az ő közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának.

Vannak olyan esetek, amikor nem csak az Szja tv. határozza meg, hogy kinek adható béren kívüli juttatás. A munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást az Szja tv. béren kívüli juttatásként nevesíti.

A munkáltatói hozzájárulásról az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (1) bekezdése rendelkezik. Munkáltatói hozzájárulásnak minősül a munkáltatói tag – a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – által teljesített, pénztárral kötött szerződés alapján, munkavállalójától átvállalt tagdíjfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően az önkéntes kölcsönös pénztárakba munkáltatói hozzájárulás csak a munkaviszonynak minősülő jogviszonyban állók javára adható.

Foglalkoztatói havi hozzájárulás esetén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben az a személy lehet tag, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére, így juttatás is csak a munkavállaló tag számára adható.

Szélesebb a juttatói kör a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás esetén ahol a szövetkezet adhat béren kívüli juttatást. Az üdülési szolgáltatás vonatkozásában juttató lehet a szakszervezet is.