hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás: ezekre kell ügyelni

  • adozona.hu

Fontos-e az adómentes lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatásnál a támogatott ingatlanban szerzett tulajdoni hányada, a házasság, a beköltözők száma? Olvasói kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk az alábbiakban részletezte kérdését: Abban kérem a segítségét, hogy el tudjuk dönteni, vajon az alábbi paraméterekkel rendelkező esetben a munkáltató nyújthat-e adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatást a munkavállalójának. Ha igen, mekkora összegben? A támogatás ugye maximum 5 millió forint lehet, a vételár 30 százaléka. Mekkora összeget lehet itt figyelembe venni, ha a vételár 18 millió forint, a vevők pedig: a munkavállaló, valamint az ő társa, aki jelenleg nem élettársa, nem házastársa a munkavállalónak? Hány fő az együtt költözők létszáma az ő esetükben? (Munkavállaló + társ + a társ 2 gyereke + közös pocakbabájuk költözik ténylegesen), jelenleg nem házasok, nem élettársak. Úgy tudom, nem mérvadó, hogy a munkavállaló mekkora tulajdoni hányadot szerez? Igaz? A tervrajz szerint 4 szoba található az ingatlanban, méltányolható lakásigénynek megfelelnek-e az együtt költözők vonatkozásában? Mit és milyen összegben, mikor kell fizetnie és kinek, ha kiderül, hogy nem felel meg az ügylet az adómentesség feltételeinek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha a vételár 18 millió forint, a munkavállalónak legfeljebb 5 millió forint adómentes támogatás adható, ha a lakás tekintetében bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír, vagy annak bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a támogatás felhasználásával szerzi meg [15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdés]. Feltétel továbbá, hogy a lakás feleljen meg a méltányolható lakásigénynek.

A méltányolható lakásigény mértéke az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függ. Együtt költöző, együtt lakó családtag jelen esetben a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói (két gyermeke), feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak [személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet 9.3.4. d) pont]. A rendelkezés az élettársi kapcsolat igazolására nem ír elő közhiteles nyilvántartásban (ENYER) történt bejegyzést vagy közokiratot, tehát a létszám  megállapítása szempontjából az együtt lakás (költözés) önmagában elegendő. Mivel a leírtak szerint a születendő közös gyermektől függetlenül is eleve 4 főről van szó, a négy lakószobás lakás megfelelhet a feltételnek [szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4. c) pont].

A tervrajz szerinti szobaszám elbírálása szempontjából azonban fontos figyelembe venni, hogy a rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni.

Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem
haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal. Ha a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja [szja tv. 1. számú melléklet 9.3.2. pont].

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Borravaló

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Ingatlanforgalmazó cég adója

Pölöskei Pálné

adószakértő

Temetési költség áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X