Kft.-tag kilép a cégből, tárgyi eszközt vinne magával

Megosztás Tetszik

Kft.-ből természetes személy tag kilép. Belépéskor pénzt fektetett be a vállalkozásba, kilépéskor ennek megfelelő nagyságrendű tárgyi eszközt vinne magával. Milyen adóvonzata van ennek, számvitelileg hogyan kell levezetni az ügyletet, értékeltetni kell-e a tárgyi eszközt, hogy a nyilvántartási és a piaci értéke eltérnek-e egymástól? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A kft. fennállása alatt a kilépő tagnak elsődlegesen arra van lehetősége, hogy az üzletrészét más személyre átruházza. Ha az üzletrészt ellenérték fejében kívánja átruházni harmadik személyre, akkor a társaság tagjait, a társaságot vagy a társaság által kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg az üzletrészre.

A kft. tagja el is ajándékozhatja az üzletrészét. Ebben az esetben nem áll fenn az elővásárlási jog. A cég társasági szerződése eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat az üzletrész átruházására, így például kizárhatja az üzletrész ajándékozását, vagy eltérően szabályozhatja az elővásárlási jogot.

A kft. tagja javára a törvény nem biztosít felmondási jogot. Ez azonban nem zárja ki, hogy a társasági szerződésben a tagok az üzletrész más személyre való átruházásán kívül más módon is lehetőséget biztosítsanak a cégből való kilépésre.

Bár a kérdésben ez konkrétan nem szerepel, a leírtak alapján az feltételezhető, hogy a tag a kft.-re ruházza át az üzletrészét, ellenérték fejében.

A tagok megállapodhatnak abban is, hogy a kft. a szóban forgó tárgyi eszközt átadja a kilépő tag részére az üzletrész ellenértékeként. A tárgyi eszköz átadása a kft. szempontjából tárgyieszköz-értékesítésnek fog minősülni.

Ekkor a kft. tárgyi eszköz értékesítéséből származó követelése és az üzletrész-átruházás miatt a taggal szemben fennálló kötelezettsége összevezethető.  

Tárgyi eszköz átruházása

A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény (Sztv.) 77. paragrafus (3) bekezdésének e) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni az immateriális jószágok, tárgyi eszközök értékesítésének bevételét, míg a kivezetett eszköz könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell könyvelni az Sztv. 81. paragrafus (3) bekezdésének c) pontja alapján.

Nettó érték kivezetése:

T 861 (Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke)

K 12-15 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

Értékcsökkenési leírás kivezetése:

T 129-159 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

K 861 (Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke)

Esetleges terven felüli értékcsökkenés kivezetése:

T 118 – 158 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

K 861 (Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke)

Ha történt értékhelyesbítés, annak kivezetése:

T 417 (értékelési tartalék)

K 127 – 157 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

Az átadott tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevétel elszámolása:

T 36 (Tulajdonosokkal szembeni követelések)

K 961 (Ért. immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele)

Kapcsolódó áfa (amennyiben megfizeti a tag):

T 36 (Tulajdonosokkal szembeni követelések)

K 467 (Fizetendő általános forgalmi adó)

Kapcsolódó áfa (amennyiben nem fizeti meg a tag):

T 86 (Egyéb ráfordítások)

K 467 (Fizetendő általános forgalmi adó)

Üzletrész átruházása a kft.-nek – Tőkeleszállítás

Bár a kérdésben ez konkrétan nem szerepel, ha a tag az üzletrészét a kilépésekor ellenérték (tárgyi eszköz) fejében a kft.-re ruházza át,  tőkekivonással történő tőkeleszállítás történik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. paragrafus (2) bekezdésének c) pontja és a 37. paragrafus (2) bekezdésének f) pontjai alapján a tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetében a saját tőke arányos részeit is ki kell vonni. Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és eredménytartalék is megilleti a kilépő tagot.

Ennek könyvelése:

T 411, 413, 414 (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék)

K 479 (tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek)

Követelés és kötelezettség nettó értékének összevezetése

T 479 (tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek)

K 36 (Tulajdonosokkal szembeni követelések)

Értékbecslés

Az átadott eszköz értékbecslése mindenképpen javasolt, mivel mind a kft., mind a magánszemély a szokásos piaci értéket köteles figyelembe venni az ügylet elszámolása során.

Adózás

Áfa

A kft. esetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 66. paragrafusa alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és a megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni, azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.

Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Ennek megfelelően, ha a számviteli kimutatásokban nem is módosítják az átadott tárgyi eszköz értékét, az áfa alapjaként annak szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

Szja

A magánszemély tag esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 68. paragrafusának (2) bekezdés alapján a magánszemély tag által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír (a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is ennek minősül az szja-törvény 3. paragrafusának 24. pontja szerint) megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül.

Az szja-törvény 68. paragrafusának (7) bekezdése alapján, ha a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni. Mindezek miatt ha a magánszemélynek a piaci érték alatti értéken kerül a tulajdonába a tárgyi eszköz, akkor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.

A fentiek szerint számított jövedelmet 15 százalékos mértékű szja terheli.

Járulék

Ezen felül az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. paragrafus (3) bekezdésének a) pontja értelmében a 2018. adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem után a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határig 14 százalékos ehokötelezettség is felmerül.

Ha a kifizetés már 2019-ben történik, akkor a 14 százalékos eho helyett 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetni a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (5) bekezdésének a) pontja alapján és más a járulékfizetési felső határ számítása is. A magánszemélynek az adót addig kell megfizetnie, amíg a jövedelme a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének 24-szeresét

Illeték

Bizonyos tárgyi eszközök esetében (például ingatlan, gépjármű) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. paragrafusának (2) bekezdése alapján visszterhes vagyonátruházási illeték is felmerülhet az átvevő tagnál.