hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így könyvelje a befejezetlen termelést és a hipát!

  • adozona.hu

Hogyan kell könyvelni az éven áthúzódó tevékenység bevételeit és költségeit? Miként alakul az iparűzési adó alapja? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

hirdetés
hirdetés

A kérdés részletesen így szólt: Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség. Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van, semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy „áruvá” kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben „jogosulatlanul” számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az építési tevékenység azzal kezdődik, hogy beszerezzük a telket. Tehát a telek vásárlásakor már tudnunk kell, milyen célra kívánjuk használni. Ha azért vásároltuk, hogy rajta lakásokat építve eladjuk azt, akkor a telek beszerzési árát árukészletként kell kimutatni a 2-es számlaosztályban (T 261. - K 454. vagy 384.).

Általános szabály, hogy az értékesítési céllal beszerzett eszközök, valamint az ezen eszközök értékét növelő ráfordítások a készletek közé tartoznak. Az áruk közé akkor, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat. A saját termelésű készletek közé pedig akkor, ha az előbbi feltételeknek nem felelnek meg, vagy az értéknövelő munkákat az adott társaság végezte el.

A lakásberuházás befejezésekor, illetve ha a beruházás a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor az év végi zárás keretében, a lakásberuházáshoz közvetlenül köthető, felhasznált erőforrásokat (anyagokat, munkaerőt, más kivitelezők által felhasznált szolgáltatásokat számlázott díjakban tárgyiasulva stb.) – a telek kivételével – a saját termelésű készletek között kell állományba venni. Könyvelése: T 23 - K 581. Az év végi nyitásnál nem szükséges a befejezetlen termékeket az 581 számlával szemben megszüntetni, bár a technika függ attól, hogy milyen mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet a készletekre.

A számviteli törvény 62. §-ának (2) bekezdése alapján, tehát saját termelésű készlet a befejezetlen termelés is. Ez vonatkozik természetesen az építési-szerelési munka befejezetlen termelésére is, melynek közvetlen önköltsége meghatározható a számviteli törvény 51. §-a szerinti önköltséggel, vagy az utókalkuláció módszerével, illetve a norma szerinti közvetlen önköltséggel. (Könyvelése: például T 23 Befejezetlen, vagy félkésztermék – K 581 STK ÁV). Amikor elkészül a lakás, akkor a késztermékek közé kerül átvezetésre (T 25).  

Amikor a lakásokat értékesítik, akkor keletkezik az árbevétel, valamint az ezzel arányos ráfordítás elszámolása. A lakáshoz tartozó telekrész értékesítésekor az elábé (T 814 – K 26), a lakás értékesítésekor pedig az arányos késztermék-eladás és kivezetés (A típusú eredménykimutatás esetén T 581 – K 25 vagy T 81–84 – K 59 B típusú eredménykimutatás esetén). Az értékesítés elszámolása például T 311 – K 91–92; 467, illetve a kapcsolódó készletcsökkenés bekerülési, könyv szerinti értéken történik. A saját termelési készletet a számviteli fogalmak szerint nem lehet áruvá minősíteni, (ezt több bírósági eset is tanúsítja).

 Az iparűzési adó alapjánál pedig az elábéval (például telekérték), anyagköltségekkel lehet csökkenteni az adó alapját, ami esetünkben az egész eladási értéknek csak feltehetően egy kisebb részét teszi ki. Az első évben mivel nem volt árbevétel és az anyagköltségek is egy kontra-aktív számlával visszavételre kerültek – ha más nem lett volna –, akkor befejezetlen készletek aktiválása miatt nincs mit levonni a nullás árbevételből. Majd az eladás évében megjelenik feltehetően a telek, mint elábé és az eladásra jutó anyagköltségek, ami csak egy része az 581 vagy 81 számlán kivezetett teljes könyv szerinti értéknek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Osztalékelőleg

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Heti munkavégzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X