Amit a telefonszámla adójáról és számviteléről tudni érdemes

Megosztás Tetszik

Engedménnyel vásárolt készülék, előfizetési díj, telefonbeszélgetések díja, internet-használat, cégautó parkolási díja, adomány. Bemutatjuk, hogyan kell elszámolni, ha mindezeket tartalmazza a telefonszámla.

Ahhoz, hogy egy vállalkozásnál egyáltalán felmerülhessen a telefonköltségek elszámolásának kérdése, szükség van legalább egy telefonkészülékre. Mivel a szolgáltatók versengenek az ügyfelekért, gyakori, hogy telefonkészüléket is kínálnak, jelentős kedvezménnyel.

Tegyük fel, hogy a telefonkészülék eredeti ára 43 000 forint, de a vásárlónak – jelen esetben egy kft.-nek – mindössze 10 000 forintot kell fizetnie érte. Kérdés, mit kell a készülék bekerülési értékeként figyelembe venni, azaz az üzembe helyezésekor mely összeggel kell számolni: a tényleges értékével – ez 43 000 forint, vagy azzal, amennyit a cég fizetett érte, azaz 10 000 forinttal?

A számviteli törvény szerint az eszközök bekerülési értékeként az engedményekkel csökkentett beszerzési értéket kell elszámolni (Szt. 47. § (1) bekezdése). Azaz, ha az engedménnyel csökkentett bruttó vételár 10 000 forint, akkor 

Amennyiben a kft. él a számviteli értékcsökkenés azonnali, egy összegben történő elszámolásának lehetőségével (80. §), akkor a 161. Beruházások főkönyvi számláról közvetlenül az 572. főkönyvi számlára is átvezetheti az eszköz értékét az üzembe helyezésével egyidejűleg. 

A telefonköltségek elszámolásának sarkalatos pontja az előzetesen felszámított áfa levonhatóságának problémája. Jelesül az a bizonyos 70–30 százalékos megosztás, ez utóbbi arányra vonatkozóan az adótörvény levonási tilalmat ír elő – általános esetben teljesen függetlenül attól, hogy a kiadás teljes egészében a vállalkozás adóköteles tevékenységét szolgálta. (Az idevágó kivételekről később még lesz szó.)

A vállalkozók ezt kifejezetten bosszantónak – és igazságtalannak – tartják, és igazából nem is értik a koncepciót. Miért pont a telefon, és miért éppen 30 százalék? Egyik olvasónk ennek az általános vállalkozói véleménynek adott hangot hozzászólásában, kitérve arra a ma már általánosnak mondható gyakorlatra, hogy a céges telefon magáncélú használatával törvényileg „gyanúsított” munkavállalók munkaidőben is a saját tulajdonú mobilkészüléküket használják a magánügyeik bonyolításához, és a vállalkozás tulajdonában álló telefonkészülékeken valóban csak hivatalos beszélgetéseket folytatnak. 

Nos, az adótörvényeknek nem ez az egyetlen „vadhajtása”, amely nem veszi figyelembe az „adóköteles tevékenység érdekében felmerült” kitétel értelmezésekor az üzleti világ valós működését, adott esetben luxusnak minősítve olyan tételeket, amelyek manapság már távolról sem azok. Így például a céges személyautót sem nevezném olyasfajta, példátlan fényűzésnek, amely megalapozza a vásárlásához kapcsolt adólevonási tilalmat. (Akkor sem, ha az „elvetemült” ügyvezető időnként a nagymamáját látogatja meg a céges kocsival, vagy elintézi a heti bevásárlást. Ahogyan az sem világos számomra, miért minősül megengedhetetlen kiadásnak a parkolási díj – nem levonható az áfája –, hiszen érdekes lenne az az üzleti tárgyalás (is), ahová az ügyvezető úgy viszi magával a kocsit, mint csiga a házát, elkerülve a parkolás fényűzését.)

De visszatérve a telefonköltségek elszámolásának problémájához, kiindulópontunk legyen egy bruttó 100 ezer forintos telefonszámla. Ebben az előfizetési díj 9 ezer forint, az internet használat díja 12 ezer forint. A telefonszámla magában foglalja a cégautó parkolási díját, ami 2 ezer forint. Továbbá a társaság négy alkalommal fizetett telefonon keresztül 250-250 forint adományt. A telefonbeszélgetések díja 76 ezer forint.

Ahhoz, hogy egy vállalkozásnál egyáltalán felmerülhessen a telefonköltségek elszámolásának kérdése, szükség van legalább egy telefonkészülékre. Mivel a szolgáltatók versengenek az ügyfelekért, gyakori, hogy telefonkészüléket is kínálnak, jelentős kedvezménnyel.

Tegyük fel, hogy a telefonkészülék eredeti ára 43 000 forint, de a vásárlónak – jelen esetben egy kft.-nek – mindössze 10 000 forintot kell fizetnie érte. Kérdés, mit kell a készülék bekerülési értékeként figyelembe venni, azaz az üzembe helyezésekor mely összeggel kell számolni: a tényleges értékével – ez 43 000 forint, vagy azzal, amennyit a cég fizetett érte, azaz 10 000 forinttal?

A számviteli törvény szerint az eszközök bekerülési értékeként az engedményekkel csökkentett
A vállalkozók ezt kifejezetten bosszantónak – és igazságtalannak – tartják, és igazából nem is értik a koncepciót. Miért pont a telefon, és miért éppen 30 százalék? Egyik olvasónk ennek az általános vállalkozói véleménynek adott hangot hozzászólásában, kitérve arra a ma már általánosnak mondható gyakorlatra, hogy a céges telefon magáncélú használatával törvényileg „gyanúsított” munkavállalók munkaidőben is a saját tulajdonú mobilkészüléküket használják a magánügyeik bonyolításához, és a vállalkozás tulajdonában álló telefonkészülékeken valóban csak hivatalos beszélgetéseket folytatnak. 

Nos, az adótörvényeknek nem ez az egyetlen „vadhajtása”, amely nem veszi figyelembe az „adóköteles tevékenység érdekében felmerült” kitétel értelmezésekor az üzleti világ valós működését, adott esetben luxusnak minősítve olyan tételeket, amelyek manapság már távolról sem azok. Így például a céges személyautót sem nevezném olyasfajta, példátlan fényűzésnek, amely megalapozza a vásárlásához kapcsolt adólevonási tilalmat. (Akkor sem, ha az „elvetemült” ügyvezető időnként a nagymamáját látogatja meg a céges kocsival, vagy elintézi a heti bevásárlást. Ahogyan az sem világos számomra, miért minősül megengedhetetlen kiadásnak a parkolási díj – nem levonható az áfája –, hiszen érdekes lenne az az üzleti tárgyalás (is), ahová az ügyvezető úgy viszi magával a kocsit, mint csiga a házát, elkerülve a parkolás fényűzését.)

De visszatérve a telefonköltségek elszámolásának problémájához, kiindulópontunk legyen egy bruttó 100 ezer forintos telefonszámla. Ebben az előfizetési díj 9 ezer forint, az internet használat díja 12 ezer forint. A telefonszámla magában foglalja a cégautó parkolási díját, ami 2 ezer forint. Továbbá a társaság négy alkalommal fizetett telefonon keresztül 250-250 forint adományt. A telefonbeszélgetések díja 76 ezer forint.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, hogyan kell elszámolni és könyvelni a telefonszámla után az áfát, a jövedelemadót, a társasági adót!   
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.