hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt kell tudnia a lízingbe vevőnek az új nemzetközi számviteli standardról

  • adozona.hu

Az IFRS16-tal bekövetkező változás hatással lehet a finanszírozókkal fennálló megállapodásokra, a hitelminősítésre, a tervekre, a visszamérési és motivációs rendszerre stb., ezért az IFRS-felhasználóknak a számviteli teendők mellett sok más téren is feladataik lesznek a bevezetéssel kapcsolatban; a változások hatását érdemes már a tervezés során is figyelembe venni – írja tájékoztatójában a Magyar Lízing- és Finanszírozó Társaságok Szövetsége.

hirdetés
hirdetés

Kiket érint a változás?

Fontos hangsúlyozni, hogy a változás csak a nemzetközi számviteli szabályokra áttért (áttérő) gazdálkodókat érinti. A magyar számviteli törvény és adózási szabályok változatlanok, így azok, akik a magyar számviteli törvény előírásai szerint vezetik könyveiket, nem fogják érzékelni a változást.

Az új szabályok 2019. január 1-jén lépnek életbe, de az új árbevétel (IFRS 15) standardot használók ezt megelőzően is használhatják.

Miért fontos a változás?

Az új szabályozás a lízingbe vevő oldalán egységes megjelenítési követelményt ír elő, vagyis ebből a szempontból megszűnik a korábbi pénzügyi lízing – operatív lízing megkülönböztetés, vagyis a korábban „mérlegen kívüli” operatív lízing ügyletek (bérletek) is a pénzügyi lízinghez hasonlóan meg fognak jelenni a kötelezettségek között és a lízingelt eszköz használati joga is az eszközoldalon.

Ennek következtében megváltozik a mérleg szerkezete, megnő a mérlegfőösszeg, az eladósodottsági mutatók romlanak, viszont javul az EBITDA, a működési eredmény, OPEX ráta, működési cash flow, és a profit időbeni alakulása is eltér a korábbiaktól.

Sok KPI változik tehát, ami hatással lehet a finanszírozókkal fennálló megállapodásokra, a hitelminősítésre, a tervekre, visszamérési és motivációs rendszerre stb. Ezért az IFRS-felhasználóknak a számviteli teendők mellett sok más téren is feladataik lesznek a bevezetéssel kapcsolatban; a változások hatását érdemes már a tervezés során is figyelembe venni.

Mi a lízing?

A standardot nem kell alkalmazni

▪ a különböző licenszekre, koncenssziókra (IFRS16:3), 

▪ a 12 hónapot meg nem haladó lízingekre és

▪ a kis értékű eszközökre (IFRS16:B3-9).

Ez utóbbit azonban abszolút mértékben kell nézni, az útmutatás szerint ez többnyire csak az 5000 dollár alatti egyedi értékű eszközöket mentesítheti, mint pl. az elektronikai eszközök (laptopok, telefonok, stb.), de egy gépjárművet már nem, tehát a jellemző lízingtárgyakra ez a kivétel nem él.

Továbbra sem kell viszont lízingként kezelni a rövid lejáratú bérleteket („rent a car” típusú ügyeletek). A futamidő megállapításánál viszont figyelembe kell venni az esetleges hosszabbítási opciókat.

A fogalom ugyan sokban hasonlít a korábbi IAS17 szerintihez, de míg korábban a pénzügyi lízing és operatív lízing szétválasztása volt igen fontos, most a szolgáltatás és a lízing elhatárolása került a fókuszba, és a standard több helyen pontosította, kiegészítette a korábbiakat. 

„A szerződés akkor minősül lízingszerződésnek vagy tartalmaz lízinget, ha ellenérték fejében meghatározott ideig szerződéses jogot biztosít a vevőnek az azonosított eszköz használatának irányítására.” (IFRS16:9) 

A lízing fogalmának eszerint két alapvető eleme van: azonosított/meghatározott eszköz és a használat jogának ellenőrzése.

a) Meghatározott eszköz

A lízing tárgyának meghatározottnak kell lennie, ez történhet explicit (a szerződésben meghatározott egyedi azonosító mint alvázszám, rendszám stb.) vagy implicit (pl. specifikáció, ami alapján a rendelés készült) módon is.

Nem beszélhetünk azonosított eszközről, ha a lízingbe adónak „lényeges” (saját üzleti érdekei szerint hozott döntéssel) joga van az eszközt a futamidő alatt helyettesíteni (IFRS16: B14.).

A helyettesítés jogát azonban megszorítóan kell értelmezni, és nem tekinthető annak, ha a lízingbe adó csak bizonyos feltételek esetén, vagy bizonyos időszakban jogosult a cserére, illetve különösen nem azokat az eseteket, amikor egy meghibásodás vagy karbantartás, javítás esetén köteles másik eszközt biztosítani (IFRS16:B18.), ami tipikus kikötés gépjárművek esetén („mobility guarantee”), de IT és egyéb berendezések esetében is szokásos. 

Főszabályként a lízingtárgy önálló, vagy ha valaminek a része, fizikailag elkülöníthető az egészből, vagy jellemzően az egész dolog kapacitását megtestesíti.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a nagy tömegben előforduló szerződések lefedik ezt a kritériumot.

b) Az eszköz használatának ellenőrzése

Bizonyos esetekben mérlegelés kérdése lehet, de alapvetően arról van szó, hogy

▪ a lízingbe vevő az azonosított eszköz használatából eredő lényegében összes gazdasági haszon szedésére jogosult

▪ a lízingbe vevő dönthet a lízingtárgy használatával kapcsolatban.     

Ez utóbbinál releváns, hogy ki hozza meg azokat a döntéseket, hogy a lízingtárgyat hogyan és milyen célra lehet használni. Ez lehet előre meghatározott, a szerződésben, vagy az eszköz tulajdonságaiból kifolyólag is.

A fenti mérlegelésnél figyelmen kívül kell hagyni, hogy a lízingbe adó sokszor olyan jogokat biztosít magának a szerződésben, amely korlátozza a használat/hasznosítás jogát. A használati limitek (futott kilométer, üzemóra, stb.) mellett lehet ilyen a karbantartással kapcsolatos szabályok (pl. a márkakereskedésekben való kötelező szervizelés vagy a megfelelő biztosítások kötése), vagy a lízingbe adó kötelező értesítése a használatot érintő bizonyos kérdésekben (IFRS 16:B30.).  

A nem egyértelmű esetek azonosításához a standard mellékletében található (IFRS16:B31) döntési fa nyújt segítséget.

A pénzügyi lízing – operatív lízing elhatárolásában lényeges újdonság nincs, a lízingbeadó szempontjából a sztandard gyakorlatilag nem hoz változást, ellenben a lízingbevevői pozícióban lényeges változásokat jönnek, ennek részletes kifejtése az 5. pontban kerül bemutatásra. 

Hogyan kell kezelni a szerződésben szereplő addicionális szolgáltatásokat?

Amennyiben a lízingnek minősülő ügylet nem lízing elemet is tartalmaz, mint pl. az eszköz karbantartása, biztosítása, gumicsere, csereautó, segélyszolgálat, stb., a standard a lízingbe vevőnek alapesetben előírja a szolgáltatások szétválasztását (IFRS 16:13). Méghozzá oly módon, hogy az egyes szolgáltatások egyedi árait veszi alapul. Ez megfelel az IFRS 15 logikájának, amit a nem-lízing szolgáltatásra alkalmazni kell.

Ezen egyedi ár elsősorban a lízingbe adó hasonló szolgáltatásának egyedi ára lenne, ha ez nem lehetséges, hasonló szolgáltató árait kell használni, illetve végső soron becsülni is lehet. A szabvány kivételesen megengedi a lízingbe vevőnek, hogy bizonyos lízingtárgyak csoportjaira az egyedi árakon alapuló szétválasztás helyett a teljes szolgáltatást lízingként kezelje (IFRS16:15).

Ennek az egyszerűsítésnek viszont az az ára, hogy tovább növekedik a kötelezettség, hiszen így az ezen szolgáltatások díját is „tőkésítjük”. 

Hogyan változnak a megjelenítés szabályai?

Mint már többször is utaltunk rá, a legfőbb változást a lízingbe vevő oldali megjelenítési szabályokban hozta az új szabvány. Eszerint nincs megkülönböztetés az operatív lízing és a pénzügyi lízing között; ezután minden lízing esetén a lízingbe vevő az eszközök közé fel kell hogy vegye a lízing tárgyát képező eszköz használati jogát, míg forrásoldalon a lízingkötelezettséget. Az IAS 17 szerint viszont ez csak a pénzügyi lízingnél történik meg.

A használati jogot beszerzési értéken kell felvenni a lízing kezdetekor az eszközök közé. Ez  a lízingkötelezettség (IFRS16:24) kezdeti értéke, növelve a lízing kezdete előtt fizetett díjakkal, a közvetlen költségekkel, a helyreállítás költségeivel, csökkentve az esetleges ösztönzőkkel (visszatérítésekkel).

A futamidő alatt (hacsak a lízingbe vevő nem az átértékelési modellt alkalmazza), a hasonló eszközökre alkalmazott elvek szerint értékcsökkenést kell számolni, ami költségként jelenik meg az átfogó eredménykimutatásban.

A lízingkötelezettség az indulás időpontjában a lízingdíjak jelenértékével egyezik meg (IFRS 16:26). A jelenérték számítása során azokat a kifizetéseket kell figyelembe venni, melyek gazdaságilag elkerülhetetlenek (IFRS 16:27):

▪ fix összegű kifizetések, beleértve a „lényegében fix kifizetéseket” is,

▪ csökkentve a lízing-ösztönzőkkel,

▪ indexhez (pl. inflációhoz) vagy kamatlábhoz kötött díjak,

▪ lízingbe vevő által garantált maradványérték (pl. ha a piaci érték és ezen meghatározott érték közti különbözetet a lízingbe vevő köteles megfizetni [IFRS 16: Appendix A)],

▪ a vételi opció lehívási díja, ha a lízingbe vevő kellően biztos abban, hogy a jogot gyakorolni fogja,

▪ a felmondással járó kötbérek, díjak, amennyiben a futamidő a felmondást tükrözi.

Nem része tehát a lízingkötelezettségnek az olyan függő kötelezettség, ami a lízingbe vevő teljesítményétől vagy a lízingtárgy használatától függ, pl. a kötbér, pótlólagos díj a megállapodott futásteljesítmény túllépésért egy jármű esetében.

A figyelembe veendő változó kifizetések esetében a kezdeti értéket a kalkuláció időpontjában ismert értékek (pl. Euribor, Libor) szerint kell számolni, nem szükséges a változást megbecsülni; ha viszont az bekövetkezik, akkor újra kell értékelni a kötelezettséget.

A standard a jelenértékesítés másik két bemenő paramétere, a futamidő és a diszkontráta megállapítására is részletes szabályokat tartalmaz. Diszkontrátának alapesetben a konstrukció implicit kamatlábát kell használni, a futamidőnél pedig figyelembe kell venni az esetleges hosszabbítási vagy felmondási jogokat is. 

A futamidő közbeni értékelés a más kötelezettségekkel megegyezően az effektív kamatláb módszer szerint történik. Esedékességkor az aktuális tartozásra az effektív kamatlábbal számolt kamat megnöveli, a törlesztés pedig lecsökkenti a kötelezettséget.

A törlesztéseket így meg kell bontani kamat-részre, ami ráfordításként számolódik el, a maradék pedig tőketörlesztés lesz.

Ki kell emelni, hogy míg a jelenlegi IAS 17 a díjakban bekövetkező változásokat az adott időszak eredménye terhére elszámolta, és nem írta elő a kötelezettség újraszámolását, addig az új standard – amennyiben a változás már effektív, vagyis a cash flow is megváltozott – a megváltozott jövőbeni fizetéseket rendeli diszkontálni változatlan, vagy ha az implicit kamatláb is változott, az új diszkontrátával [IFRS 16:42 b)].

Hasonló a helyzet a maradványérték garancia várható értéke változása esetén, illetve akkor, ha a vételi jog gyakorlása vagy nem gyakorlása kapcsán változott a megítélésünk (IFRS 16:40).

A lízingkötelezettség változását át kell vezetni a használati jogot megtestesítő eszköz értékén is (IFRS 16:39)! Tehát akár a szerződés módosítása, akár jövőbeni várakozásaink, akár a díjak változása kezelése komoly körültekintést és adott esetben munkaráfordítást igényel, érdemes erre nyilvántartásainkat felkészíteni.

Változnak a közzétételi kötelezettségek is?

Igen, a beszámoló mellékletében (jegyzeteiben) közzéteendő információk köre bővült, elsősorban természetesen az operatív lízingbe vevők szempontjából. Erről és az esetleges futamidő alatti változások kezeléséről mindenképpen érdemes egyeztetni a lízingbe adókkal.   

Változnak-e az operatív lízing előnyei?

Noha számos ponton jelentősen módosul a szabályozás, az alapvetően mégiscsak számviteli, ennek hatása a kimutatásokra, pénzügyi kimutatásokra is vegyes, bizonyos pontokon negatív, máshol pozitív.

Tagadhatatlan, hogy néhány lízingbe vevő esetében a mérlegen kívül tartás szempont lehetett, de véleményünk szerint ennek jelentőségét túlbecsülik, mivel a professzionális finanszírozók (bankok, lízingcégek) és minősítők eddig is figyelembe vették ezeket a megállapodásokat.

Ugyanakkor a lízing legfontosabb előnyei, mint az egyszerűbb, gyorsabb elbírálás, pótlólagos fedezetek szükségtelensége, kisebb önerő, az eszköz élettartamához igazodó konstrukciók, addicionális szolgáltatások, a maradványérték-kockázat átvállalása, stb. a jövőben is megmaradnak. Az ügyfelek igényeinek lényeges átrendeződésére ezért csupán e standard változásából kifolyólag nem számítunk.

Az áttérés viszont számos teendővel jár, fel kell készíteni a belső nyilvántartásokat az új követelményeknek való megfelelésre, az áttérést megelőzően át kell tekinteni a meglevő bérleti szerződésállományt, ki kell dolgozni a számviteli politika ehhez kapcsolódó részleteit – írja a szövetség.

A Magyar Lízingszövetség felhivja a figyelmet arra, hogy kisebb mértékben ugyan, de a pénzügyi lízinget használók is érintettek ebben, ezért javasolja, hogy még időben vegyék fel a kapcsolatot lízingbe adóikkal, hogy a részleteket tisztázhassák és a szükséges támogatást, információkat megkaphassák. 

Azt, hogy hogyan változnak a pénzügyi kimutatások és mutatószámok, megtudhatja a tájékoztató lízingszövetségnél elérhető teljes verziójából. 

A szövetség hangsúlyozza, hogy a fentiek a Magyar Lízingszövetség véleményét tükrözik, általános információadási céllal készültek és nem teljes körűek; esetlegesen hibákat tartalmazhatnak. Semmiképp nem minősülnek számviteli-, adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. Az olvasó kizárólag saját felelősségére használhatja fel.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a szolgáltatáscsomag részeként megkapja az „Adatvédelem a gyakorlatban” című kiadványt is! Az akció feltételei a 2018. március 14-től 2018. április 25-ig megrendelt, és 2018. május 9-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ipa-megosztás komplex módszer szerint

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Könyvértékesítés egyéni vállalkozóként

Magos Zoltánné

adószakértő

2018 április
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X