hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

365 napon túli követelés – az értékvesztés elszámolása

  • adozona.hu

Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint az adós minősítése alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Ha tehát a követelés vagy egy része várhatóan nem térül meg, akkor az értékvesztést el kell számolni. Az elszámolt összeggel meg kell növelni az adóalapot.

Ha 365 napon túli a késedelem, akkor a bekerülési érték 20 százalékával csökkenthető is az adóalap, de ez a csökkentés nem lehet több a nyilvántartott értékvesztésnél.

Ha a követelés később behajthatatlanná vált összege nem lesz kisebb az elszámolt értékvesztésnél, akkor emiatt nem adódik könyvelési feladat. Ha nagyobb a behajthatatlanná vált összeg, akkor azt el kell számolni majd hitelezési veszteségként (egyéb ráfordításként). Ha pedig egy része megtérül az elszámolt értékvesztésnek, akkor azt majd el kell számolni egyéb bevételként.

A behajthatatlanná vált összegből azzal a résszel, amelyet korábban elszámoltak értékvesztésként és megnövelték az adóalapot, csökkenteni kell az adóalapot (szintén legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig), a hitelezési veszteség címen elszámolt ráfordítás pedig nem növelő tétel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása szerint.

Nyilvántartott értékvesztés a követelésekre az Szt. alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel.

Például: ha a követelés értéke 1000 egység, az értékvesztés 600 egység, akkor az értékvesztés elszámolásakor – ha már 365 napon túli a késedelem – el kell számolni 600 egyéb ráfordítást, ezzel növelni kell az adóalapot, és csökkenteni lehet 200 egységgel (az 1000 20 százalékával). Ezek után a nyilvántartott értékvesztés 600-200 = 400 egység.

Ha később az 1000 behajthatatlanná válik, akkor el kell még számolni 400 hitelezési veszteséget (1000-600), ezzel nem kell növelni az adóalapot. Csökkenteni lehetne az adóalapot a korábban elszámolt és behajthatatlanná vált 600 értékvesztéssel, de csak 400-zal lehet, mert annyi a nyilvántartott értékvesztés.

Ezen eljárások következtében a követelés keletkezésekor az adóalap részét képező 1000, több részletben adóalap csökkentésként figyelembe lett véve, miután nem térült meg [Szt. 55. § (1) bekezdés, 77. § (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés, 81. § (3) bekezdés b) pont, Tao 7. § (1) bekezdés n) pont, 8. § (1) bekezdés gy) pont].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képzés költségének elszámolása

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink