hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szakképzési hozzájárulás: természetben is lehet fizetni

  • adozona.hu

Olyan esetben, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részt vesz a szakképzés esetén előírt szakmai gyakorlat megvalósításában, nem kell fizetnie, sőt, ha a költségek meghaladják a kötelezettséget, a meghaladó rész a Munkaerőpiaci Alapból visszaigényelhető. Visszakapni azonban csak akkor lehet, ha van rá fedezet.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szt.) szerint szakképzési hozzájárulás megfizetése helyett a kötelezettséget a tanulók, hallgatók gyakorlati képzésének (például szakképzett oktatók felügyelete mellett végzett műhelygyakorlat, helyszíni betanítás) megszervezésével is lehet teljesíteni.

Ez azt jelenti, hogy a tb-járulékalap 1,5 százalékának megfelelően kiszámított szakképzési hozzájárulás befizetendő összegét csökkenteni lehet a jelölt betanításával összefüggő, a tárgyévben elszámolt, a törvényben meghatározott költségekkel, például a tanulónak adott juttatásokkal, az oktatók bérével és ezek közterheivel, költségtérítésekkel [Szt. 4. § (2) bekezdés; Melléklet]. Ha pedig a hozzájárulásra kötelezett kizárólag a gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és a tárgyében elszámolt költségei meghaladják a fizetendő összeget, akkor a meghaladó részt a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből visszaigényelheti. A visszatérítést azonban csak az alaprészből rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig kell kielégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. Az átalányadózó egyéni vállalkozók – mivel ők nem fizetnek szakképzési hozzájárulást – visszaigénylésre nem jogosultak.

Gyakorlati képzésben a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek többféleképpen is részt vehetnek. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetve tanulószerződés alapján a helyszín és a szükséges eszközök biztosításával megszervezhetik például a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók szakmai betanítását. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szintén megszervezhetik, ha a gyakorlati képzésre együttműködési megállapodást kötnek a felsőoktatási intézménnyel.

Lehetőségük van arra is, hogy szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése szerint megkötött hallgatói szerződés alapján biztosítsák a hallgatók gyakorlati betanításának feltételeit. Mindezeken túl, a még fennmaradó szakképzési hozzájárulási kötelezettség befizetése helyett mód van arra is, hogy ha a cég tanulmányi szerződés, vagy tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján viseli a saját munkavállalóinak képzési költségeit, azokat is elszámolhatja a befizetési kötelezettségével szemben. A saját munkavállalók képzésével összefüggésben elszámolt költségek összege azonban nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség (a járulékalap 1,5 százaléka) 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében pedig a bruttó kötelezettség 33 százalékát.

Amennyiben a szakképzési hozzájárulási kötelezettség előbbiek szerinti teljesítése mellett még fennmaradna befizetési kötelezettség, azt – de legfeljebb a bruttó kötelezettség 20 százalékát – a Munkaerőpiaci Alap kincstárnál vezetett számlájára be kell fizetni.Ha a cég a szakképzési hozzájárulás megfizetése helyett a „természetben” történő teljesítést vállalja, az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége. Ilyen esetben ugyanakkor a cégnek bejelentkezési kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben. A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését stb. az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellenőrzi, és a feltárt szabálytalanságokról a negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóságot.

Surányi Imréné
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mi lehet "közvetített szolgáltatás" III.

Szipszer Tamás

adószakértő

Taxis és az Uber elszámolása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Áfás katás közösségi beszerzés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink