Utólagos ellenőrzés: ami szemet szúrhat az adóhatóságnak

Megosztás Tetszik

Minden magánszemélynek a személyi jövedelemadó (szja) adónemben az adóhatóság egy folyószámlát vezet. Ezen kötelezettségként (fizetnivalóként) előírja a bevallásban szereplő összeget. Ha valaki szja-t fizet be, akkor az a folyószámla másik oszlopába kerül, mint kiegyenlített összeg. Ha valaki beadja a bevallását, de nem fizeti be az szja-t, akkor a folyószámlája hiányt fog mutatni, ami szemet szúrhat az adóhatóságnak.

Szemet szúrhat az is, ha valaki nem nyújtja be a bevallását, de átutalja a fizetendő szja-t. Mivel nála a bevallás nem lett előírva kötelezettségként (fizetendő szja-ként), ezért a befizetés többletként fog jelentkezni a folyószámláján. Tehát ha valaki jóval több szja-t fizet be, mint ami a bevallásban szerepel, akkor a folyószámlán mutatkozó túlfizetésből az adóhatóság arra fog következtetni, hogy a magánszemély vagy nem adott be bevallást, vagy a bevallásban szereplő összeg kevesebb, mint a tényleges jövedelem. A kifejtettek miatt nem szabad „hasra ütéssel” utalni összeget azzal, hogy ennyi biztos elég lesz. Mind az szja adónemben mutatkozó hiány, mind a többlet felkeltheti az adóhatóság figyelmét és egy ellenőrzési eljárás keretében próbálhatja meg kiszűrni az eltérés okát.

Eltitkolt jövedelmet szereztem, mit tegyek?

 Elképzelhető, hogy valaki azért fizet be több szja-t a bevallásban szereplőnél, mert így akarja legalizálni a „zsebbe” kapott jövedelmét. Ez sem jó ötlet. Bármilyen meglepő, a jelenlegi személyi jövedelemadó rendszerben nem lehet bevallani az adózatlan jövedelmeket. Ha ugyanis a magánszemély „zsebbe” kap például 1 millió forintot és ezt az egyéb jövedelem soron tünteti fel, akkor egy adóellenőrzés során okirattal (bizonylattal) kell alátámasztania ezt az 1 millió forint jövedelmet. Miután nem tudja, egy adóellenőrzés során az adóhatóság megbünteti iratmegőrzési kötelezettségének megsértése miatt, és nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy szerinte a magánszemélynek nem 1 millió, hanem 2 millió forint eltitkolt jövedelme volt. Ezt egy becslési eljárás (vagyonosodási) keretében fogja megállapítani. Az adóhatósági eljárásokban az okiratoknak van elsődleges bizonyító ereje. Ilyen okirat például a bevallás és az azt alátámasztó bizonylatok. Semmilyen nyilatkozat nem pótolhat releváns dokumentumokat, bizonylatokat.

Angyal József
okleveles adószakértő