Adócsalás és önellenőrzés: hol a szándékosság?

Megosztás Tetszik

Az adócsalás bűncselekmény, az adó eltitkolásával a költségvetési bevétel csökken. Ha valaki valótlan dolgokat közöl, elhallgat valamit, vagy megtéveszti a hatóságokat, akkor gyakorlatilag elköveti ezt a bűncselekményt. De mi a helyzet akkor, ha önellenőrzést kér valaki, s így derül fény az elmaradt befizetésekre?

A büntetőjogban tételesen szerepel, hogy a központi költségvetés mely bevételi forrásainak csökkentése sorolható az adócsaláshoz. Az adócsaló tulajdonképpen az állam bevételeihez fűződő érdekét sérti meg. Az viszont nincs tételesen (taxatív) felsorolva, hogy konkrétan milyen cselekményekkel lehet adócsalást elkövetni.

Kérdés az, hogy maga a cselekmény mikor valósul meg?

A cselekmény megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy az egyébként a költségvetést megillő bevétel ne folyjon be a központi költségvetésbe vagy az államkincstárba. Ez történhet úgy, hogy adózó nem ad bevallást bevételeiről, avagy a bevallása hamis adatokat tartalmaz.

Az adóigazgatási eljárás pontosan szabályozott keretet nyújt arra, hogyha az adózó bevallása valamely ok folytán korrekcióra szorul, akkor azt önellenőrzéssel javíthassa. Az önellenőrzési jog minden önadózót megillet.

Az önadózás útján megállapított vagy - megállapítani - elmulasztott adót, adóalapot (az illeték kivételével), valamint a költségvetési támogatást az adózó ilyen módon helyesbítheti.

Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt hibás, akkor lehetősége van arra, hogy bevallását önellenőrzéssel módosítsa.

Az önellenőrzésnek ugyanakkor szigorú feltételei vannak. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgált adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak idejére – önellenőrzéssel már nem helyesbítheti az érintett (Az addig feltárt hibát az önellenőrzésre szolgáló nyomtatványon a nem magánszemély adózó még 15 napig bevallhatja). Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

Kérdés az, hogy amennyiben adózó a bevallását önellenőrzéssel helyesbítette, és a központi költségvetés felé az adó bevallotta és megfizette, beszélhetünk-e bűncselekmény elkövetéséről. A jelenlegi joggyakorlat szerint nem tisztázott, hogy történik-e ez esetben bűncselekmény, szakmai a gyakorlat eltérő.

Előfordult olyan eset, hogy a nyomozó hatóság úgy gondolta: a bűncselekmény ugyan megvalósult (ezt meg is állapították), de a kár megtérülése olyan mértékű volt, hogy az elkövetőt végül csak megrovásban részesítette az ügyészség.

Én vitatom ezt az eljárást, ugyanis álláspontom szerint az adócsalás szándékos bűncselekmény. Egy benyújtott és jóváhagyott önellenőrzés esetén viszont a szándéknak még a lehetősége sem áll fenn, tehát kizárt az adócsalás bűncselekményének elkövetése.

Ezt a gondolatot támasztja alá az a tény is, hogy ha összevetjük, hogy hány darab önellenőrzés nyújtanak be az adóhatósághoz évente, akkor adott esetben szélsőséges álláspontot képviselve mindegyikben megtévesztették az adóhatóságot, azaz felmerülne a bűncselekmény elkövetésének az alapos gyanúja. Ez a felvetés azonban gyakorlatilag kizárt, és kellőképpen példázza azon nézet hiányosságát miszerint a nyomozó hatóságok szerint az önellenőrzéssel helyesbített bevallás esetén is fennáll az elkövetett bűncselekmény megalapozottsága.

Dr. Marosi Andrea
www.adoiroda.com