hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Reklámköltségek elszámolása: óvakodjunk a revizortól!

  • adozona.hu

Van értelme a szolidaritási adónak, ha a német példát másoljuk, megoldható, hogy a főkönyvi kivonatokat ne kelljen folyamatosan nyilvántartani, de nem árt résen lenni a reklámköltségek elszámolásánál, mert az adóellenőrök kiemelten figyelik a cégek ilyen jellegű kiadásait. Néhány magvas gondolat és hasznos tipp az adózási szakma nagyjaitól.

Az adórendszerben végrehajtott változtatások makrogazdasági hatásait elemzi a Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzések során összegyűlt tapasztalatok figyelembe vételével Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke az október 6-án és 7-én megrendezendő „Adóz(z)unk a jövőnek?” című soproni konferencián.

Az államadósság elleni fellépéssel Botos Katalin a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára foglalkozik majd, prezentációjában javaslatokat fogalmaz majd meg a költségvetési egyensúly javítására, külföldi példákkal alátámasztva. Szolidaritási adó bevezetésé – német példa alapján.

Szó lesz arról, is, hogy miközben az Európai Unió szintjén az adóbevételek növelésének komoly korlátai vannak, az államokra hárul az a feladat, hogy – egyes esetekben – közpénzből támogassák a rászoruló vállalkozásokat - állítja Siklós Márta, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Előadásában arra is kitér majd, hogy az EU adópolitikai intézkedései (pl.: kedvezményes áfa-kulcsok; áfa-csalás elleni fellépés; a megtakarítások adóztatása; az „adóparadicsomok” elleni fellépés) mennyiben voltak képesek hozzájárulni a válság következményeinek enyhítéséhez.

Mit lehet tudni az Adóz(z)unk a jövőnek? konferenciáról?
A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Pénzügyi és Számviteli Intézete immár ötödik alkalommal rendezi meg adózási, számviteli konferenciáját „Adóz(z)unk a jövőnek?” címmel. Az eseményt, amelynek  egyik médiatámogatója az Adózóna is, Székely Csaba a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja és Vágyi Ferenc Róbert a Pénzügyi és Számviteli Intézet igazgatója, a MOKLASZ alelnöke nyitja meg október 6-án. A konferenciára jelentkezni itt tud! A konferencia részletes programját innen töltheti le!

Az első nap további szakmai részében kerekasztal beszélgetésre kerül sor, amelynek központjában a nemzetközi adózási tendenciák és a lehetséges hazai adóreform közötti kapcsolatok elemzése áll. A kerekasztal beszélgetés résztvevői között lesz Deák Dániel egyetemi tanár, az International Fiscal Association elnöke, Herich György egyetemi docens, a MOKLASZ elnöke, Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Lengyel Tibor a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke, Lukács János egyetemi docens, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, valamint Zara László az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.A szakemberek az elhúzódó gazdasági - pénzügyi válság hatásaival kapcsolatban arról beszélnek majd milyen területeken lenne szükséges az adórendszerbeli szabályozásnak rugalmasabban követnie.

A konferencia másnapján a szakmai munka három szekcióban folytatódik: a Számvitel, a controlling és az adózás aktuális kihívásaival foglalkozó szekció keretében az adópolitikai kérdések mellett a számviteli környezet változásai és a controlling területén jelentkező új kihívások is terítékre kerülnek. A másik magyar szekció munkájának középpontjában az Európai Uniós munkavállalással kapcsolatos adózási kötelezettségek, a helyi adók rendszerének lehetséges reformelképzelései illetve az illetékek területén jelentkező aktuális feladatok állnak. A két magyar nyelvű szekció mellett egy idegen (angol) nyelvű szekció munkájába is bekapcsolódhatnak a konferencia résztvevői.

Főkönyvi kivonatok: megúszhatjuk a nyilvántartást

A számvitel, a controlling és az adózás aktuális kérdéseivel foglalkozó szekció első előadója  Kenyeres Sándor, az Adózóna okleveles adószakértője, a számviteli információs rendszer korlátairól és azoknak az adózásra gyakorolt hatásairól beszél. A számviteli információs rendszer kialakulásának történeti áttekintését követően néhány kiemelten fontos problémát vázol fel. Egyebek mellett azt, hogy a számviteli és az adójogi eredménylevezetés egymástól akár jelentősen eltérhet. Javaslatokat is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy miként oldható meg az, hogy ne legyen szükséges a főkönyvi kartonokat folyamatosan nyilvántartani.  

A költségvetés aktuális állapotának szemléltetése után Kolta Ádám a MOKLASZ alelnöke részletesen elemzi a 2011. évi LXIII. Törvény új előírásait, különös tekintettel a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélésre, valamint a költségvetési csalás tényállásaira. Az előadás keretében az új tényállásokkal kapcsolatos büntetési tételeket is elemzi, kihangsúlyozva, hogy minősített esetekben akár 5- 10 éves időtartamú börtönbüntetés kiszabása is lehetségessé vált.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiemelt és újnak tekinthető feladatait Varga Árpád elnökhelyettes ismerteti. Előadásában kitér a transzferárak, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére, a tőzsdei ügyletek vizsgálatára, valamint az illegális szerencsejáték-szervezői tevékenység visszaszorításának mikéntjére.

A konferencia előadásain hallhatunk még a közvetlen adók alkalmazásának gyakorlati problémáit a nemzetközi ügyletekben az Európai Unió Bírósági döntéseinek függvényében. Továbbá az ingatlanokkal kapcsolatos új adózási szabályokról, az ingatlan szerzésével, különösképpen a külföldiek ingatlanszerzésével összefüggő adózási kérdésekről, az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelmek adóztatásának a hazai és nemzetközi gyakorlatban elterjedt szabályozásáról. Végül, de nem utolsósorban tájékozódhatunk a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének aktuális adójogszabályairól és az adódiplomácia eredményesebb alkalmazásának módszereit ismerhetjük meg.

Előnytelen kettős adóztatási egyezmények

Herich György, a MOKLASZ elnöke kifejti hogy a nemzetközi adózásból származó bevétel melyik ország költségvetését milyen arányban gyarapítja, az országok közötti megegyezések, szerződések, megállapodások következménye. Véleménye szerint a magyar adódiplomácia és az adódiplomaták hiánya – a már feltárt és számszerűsített esetek alapján is – százmilliárdos nagyságrendű jövedelem kiesést okoz a magyar költségvetésnek. A Magyarország által kötött kettős adóztatási egyezmények döntő többsége számunkra nem előnyös, s lenne lehetőség lenne akár a már megkötött egyezmények átdolgozására és megújítására is.

Az Adózási és illetékügyi kérdésekkel foglalkozó szekció a munkáját Kovács Judit Rita okleveles adószakértő előadása keretében az európai munkaerőpiac megnyitásának hatásait elemezte, különös figyelmet szentelve a németországi és ausztriai munkavégzés szabályrendszerének. Többek között kitér a munkavállalás feltételeinek ismertetésére, az EURES hálózat tevékenységére, az egészségügy és a társadalombiztosítás Uniós jellemzőire, valamint a nyugdíjazással összefüggő kérdésekre. Szemlélteti a két kiemelt ország magyar munkavállalókra is vonatkozó adózási szabályait.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink