hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Versenytilalmi megállapodás: hogyan, mikor, mennyiért?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A dolgozó munkája ellátása során gyakran juthat olyan ismeretek birtokába, melyeket majd a munkaviszony megszűnését követően is kamatoztatni tud. Ezzel pedig akár előnyös helyzetbe juttathatja új foglalkoztatóját. Ugyanakkor a munkáltató, a konkurenciát csökkentve, ennek elejét tudja venni egy ügyesen megfogalmazott versenytilalmi megállapodással.

A versenytilalmi megállapodás valamely magatartástól való tartózkodást vár el

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem folytathat olyan tevékenységet, amely versenyhelyzetet teremt a munkáltatójával. A jogviszony megszűnését követően e kötelezettségnek csak külön megállapodás alapján kell eleget tennie.

A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése utáni legfeljebb két évre azt vállalja, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Így például nem helyezkedhet el a munkáltató versenytársainál, nem alapíthat konkurens vállalkozást, ilyen vállalkozásban személyesen nem működhet közre.

A korlátozással szemben követelmény, hogy az teljes mértékben ne lehetetlenítse a munkavállalót, így például attól nem lehet eltiltani, hogy informatikusként dolgozzon, de attól igen, hogy a munkáltató számára konkurens vállalkozásoknál dolgozzon ilyen munkakörben.

Mennyiért?

A korlátozásnak természetesen ára van. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza azokat a kereteket, melyeken belül a felek szabadon mozoghatnak az ellenérték meghatározása során. Egyrészről ennek összege a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Másrészről, a feleknek arra is tekintettel kell lenniük, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Ennek során elsősorban a képzettségét és gyakorlatát kell figyelembe venni. Azaz, annak lesz meghatározó szerepe az ellenérték meghatározása során, hogy a korlátozás mennyire akadályozza a munkavállaló mindennapi megélhetését, mennyire áll arányban egymással az adott magatartástól való tartózkodás és annak ellentételezése.

Nem egyedi eset, hogy a megállapodás teljesen egyoldalú, így kötelezettséget csak a munkavállalóra ró, aki cserébe nem kap érte ellenértéket. Ilyen esetben a megállapodás érvénytelennek minősül, így a munkavállalót nem terheli az elhelyezkedési korlátozás.

Különösen nagy problémát az eredményez, ha a munkavállaló a munkabére egy részét adózatlan jövedelemként kapja meg, így hiába keres havonta nettó 500 000 forintot, ha bruttó 300 000 forintra van bejelentve, és ennek az egyharmad részében állapodott meg a munkáltatóval a versenytilalmi vállalásáért cserébe.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: hogyan és mikor fizessük az ellenértéket!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsoltság

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink