adozona.hu
Ügyvezetés munkaviszonyban
//adozona.hu/munkajog/Ugyvezetes_munkaviszonyban_FLPBFW
Ügyvezetés munkaviszonyban
Tetszik
A kft. többségi tulajdonosa elláthatja-e a személyes közreműködést munkaviszonyban, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Nincs akadálya annak, hogy a tulajdonos munkaviszonyban lássa el az ügyvezetői teendőket, annak ellenére sem, hogy nem lesz meg az alá-fölérendeltségi viszony. Sőt, ha a kft. átalakulna egyszemélyes társasággá, abban az esetben is jogszerű megoldás lenne. A hatályos Ptk. 3:112. § (1) bekezdése ugyanis az alábbiak szerint rendelkezik: társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
A második kérdés lényegesen összetettebb. A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban. Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem.
A vezető tisztségviselő (jelen esetben kft. ügyvezetője) e feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
Az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontjának 1. alpontja szerint társas vállalkozó többek között a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Az 5. alpont alapján társas vállalkozó a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.
Érdemes megnézni a NAV 2014-es, jelen tárgyban született tájékoztatóját, mely többes jogviszonyt állapít meg arra az esetre, ha a munkaviszonyban illetve megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetés mellett az ügyvezető egyéb személyes közreműködést is folytat.
Társas vállalkozónak abban az esetben fog minősülni a kft. tagja, ha az ügyvezetést nem munkaviszonyban – hanem megbízási jogviszonyban – látja el, és mellette munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében nem történik személyes közreműködés a társaságban.
Azaz, amennyiben a kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat és egyidejűleg egyéb jellegű munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lát el, abban az esetben a tag "többes jogviszonyban" állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében – ahogyan az előbb írtam – munkaviszonyban, a személyes közreműködése tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.
Ehhez képest, ha a kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízási jogviszonyban végezné, mellette személyesen is közreműködne a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is állna, abban az esetben is a többes jogviszony esete áll fenn. A személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Kedves Hozzászólók, köszönöm, hogy olvasták az írást és észrevételt is tettek! A válasz biztosítási jogviszonyra vonatkozó része teljes egészében – beleértve a „többes jogviszonyt” is - a NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója alapján készült, melyet a mai napig alkalmaz az ellenőrzések során. Üdvözlettel, Hajdu-Dudás Mária
A többes jogviszony elég nagy butaságnak hangzik. Ez azt jelentené, hogy a tag direkt úgy konstruálja meg a munkaszerződését, hogy tagi közreműködése kilógjon a munkaköréből. Az ilyenekért szerintem Nobel díj járhat. Rögtön 2.
Kellene egy lektor, akkor nem jelennének meg ilyen cikkek.
Elég fura információk birtokába jutott a kedves hozzászóló a jövő évre vonatkozóan.
Még egy észrevétel: elfelejtődött, hogy nyugdíjas személyről van szó, aki így kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó.
Bármilyen jogviszonyban mindössze 15% szja-t fizet 2019-től. Semmi mást, és a cég sem fizet utána semmit.
Ez nevetséges.