Titkos hangfelvételt készítene a főnök irodájában? Így teheti meg

Megosztás Tetszik

Jogszerű alapot adott a munkáltató azonnali hatályú felmondására, hogy a foglalkoztatottja engedély nélkül hangfelvételt készített a felettese szobájában – mondta ki nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria (Mfv.I.10.269/2015.). Az ítélet tükrében érdemes megvizsgálni, hogy mely esetekben lehet ilyen súlyos következménye a tiltott hangfelvétel készítésének, és mely esetekben szentesíti kvázi a jogsértést a jog.

A hangfelvételhez való jogunkat törvény védi

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog – mint személyiségi jog – az emberi személyiség külső megnyilvánulási formáját védi, hiszen a képmás és a hangfelvétel a személyiség azonosítására szolgálnak. A Polgári törvénykönyv ezzel összefüggésben kimondja, hogy mind a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez, mind pedig annak felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

A hangfelvétel készítése így már önmagában is jogsértő, ráadásul a jogsértőt terheli annak a bizonyítása, hogy a cselekménye nem volt visszaélésszerű (BH2008.266, BDT2009.1962, BDT2007.1682). Ebből következően az is tilos, ha valaki jogosulatlanul rögzített hangfelvétel tartalmát szóban ismerteti. Ez azonban jogilag felhasználásnak és nem nyilvánosságra hozatalnak minősül (EBH2012.P.16.). Személyiségi jogot sértünk továbbá akkor is, ha az engedélyezett céltól eltérően vagy azon túllépve (BDT2003.823), illetve ha újbóli hozzájárulás nélkül használunk fel eredetileg jogszerűen készített hangfelvételt (BH1995.632).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk, mely esetekben bizonyítható „titkos” hangfelvétellel a joggal való visszaélés a munkahelyen.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.