Bújtatott munkaviszony: utólag drága lehet. Jogesetekkel

Megosztás Tetszik

Átmenetileg sokat spórolnak a munkáltatók és a munkavállalók, ha munkaszerződés helyett megbízási szerződést kötnek. Sokba kerülhet azonban, ha a hatóság vagy bíróság utóbb színleltnek minősíti a kontraktust.

Az adó- és járulékszabályok eltérő volta, valamint a munkajogi korlátok kikerülése okán számos munkáltató dönt úgy, hogy munkavállalókat munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel foglalkoztat. Ennek adott esetben mindkét fél örül (a munkavállaló elsősorban az állása miatt), pedig ennek súlyos következményei lehetnek.

A munkavállalóra nézve az a legsúlyosabb következmény, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) szabályai a beépített garanciákkal az ő esetében nem alkalmazandóak. A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján ugyanis például nem beszélhetünk felmondási tilalomról vagy felmondási korlátozásról, nincsen szabadság, betegszabadság, sőt a jogviszony végével végkielégítésre sem nyílik lehetőség. Ptk. alapján dolgozik az ügyvéd (megbízás) vagy a ház tervezője (vállalkozás) és senkinek nem jut eszébe az a kérdés, hogy jár-e nekik szabadság.

A munkáltató pedig azzal veszít, hogy a lépése három fórum előtt is támadható: a NAV, a munkaügyi felügyelet és a bíróság is vizsgálhatja ugyanis a jogviszonyt. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy a megbízási jogviszony lényegében munkaviszonyt takar (színlelt szerződés), a munkáltatónak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a helyzetet büntetéssel együtt kell rendeznie. Nem mindegy tehát egyáltalán, hogy az Mt. vagy a Ptk. a mögöttes jogszabály.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miben dönthetnek szabadon a szerződő felek, továbbá mi különbözteti meg a munkaszerződést és a megbízási szerződést!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.