Sokat betegeskedett – megszüntették jogviszonyát

Megosztás Tetszik

Határozott időtartamú szolgálati jogviszonyát határozatlanra szerette volna változtatni, de munkaadója a korább táppénzes napok száma miatt elutasította kérését és megszüntette jogviszonyát. A vitás ügy a Kúriánál kötött ki.

A határozott időtartamra bíróvá kinevezett felperes szabálysértési ügyeket tárgyalt a Bíróságon. 2004. július 8-án szakmai alkalmassági vizsgálat lefolytatását kérte önmagával szemben arra hivatkozással, hogy az elnöke és csoportvezető-helyettese részéről folyamatos támadások érik. A vizsgálati jelentés alapján a felperest az eljárási és jogi ismeretei, személyiségét tekintve alkalmasnak találták a bírói hivatás ellátására. A  Bíróság Gazdasági Hivatalának kimutatása szerint bírói kinevezése határozott időtartama alatt összesen 445 napot volt keresőképtelen. A felperes az 1997. évi LXVII. törvény (régi Bjt.) 12. § (1) bekezdés alapján a határozott idejű bírói kinevezése leteltét megelőzően kérte határozatlan időre történő bírói kinevezését. A vizsgálatot lefolytató jelentése összegzésében megállapította, hogy a betegállományban töltött idő miatt a felperes az átlagos bírói ügymennyiséget nem képes ellátni, emiatt nem alkalmas a bírói munka végzésére. Értesítették a felperest, hogy a szolgálati viszonya a Bjt. 57. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2006. szeptember 30-ával megszűnik.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes jogelődje jogellenesen szüntette meg a szolgálati viszonyát. Az elsőfokú bíróság részítéletében megállapította, hogy az I.r. alperes jogellenesen szüntette meg a felperes szolgálati viszonyát, ezért kötelezte ennek tizenöt napon belüli helyreállítására, és arra, hogy tegye meg a határozatlan idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket.

Az I.r. és a III.r. alperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú részítélet fellebbezett részét megváltoztatta, a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése miatt az I.r. és a III.r. alperessekkel szemben támasztott igények érvényesítésére irányuló keresetet elutasította.

A felperes a felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.

A Bjt. 12. § (1) bekezdés alapján a bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését. A (2) bekezdés szerint ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot meghaladta.

Ezért szükséges volt a Bjt. 12. § (2) bekezdésében foglalt tényleges bírói működési időtartam, vagyis annak megállapítása, hogy 2006. július 3-át megelőzően a felperes tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot eléri-e. (Vagyis a 2006. július 3-ig eltelt 1006 naptári napból a felperes – a 2004. évi szökőévre tekintettel – legalább 549 naptári napot tényleges bíróként működött-e). Függetlenül attól, hogy a betegszabadság alatt munkanapokra jár a távolléti díj, a távollét naptári napokban számítandó. Így a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy betegszabadságai miatt távol töltött időtartamokat naptári nappal számolva 14 naptári nappal többet töltött távol a munkából, mint az összesítésként feltüntetett 445 nap, amely így helyesen 2006. június 29-éig 459 nap.

A felperes tényleges működésének időtartamát azonban a Bjt. 12. § (2) bekezdés alapján a 12. § (1) bekezdésben foglalt határidő megnyílta előtti napon kell vizsgálni, vagyis 2006. július 2-án. A felperes 2006. február 3-ától a peradatok szerint folyamatosan keresőképtelen állományban volt, így 2006. július 2-án is. Ezért a 2006. június 29-én számított távolléti napokhoz még hozzá kell adni további 3 napot. Így 2006. július 2-ával bezárólag a felperesnek a munkából távol töltött naptári napjainak száma 552. Ezt 1006-ból levonva megállapítható, hogy bírói tényleges működésének ideje nem éri el az 549 napot, mert az csak 454 naptári nap, ezért nem álltak fenn a felperes vizsgálatának Bjt. 12. § (2) bekezdésében foglalt feltételei.

Esetében tehát a Bjt. 12. § (5) bekezdését kellett volna alkalmazni, vagyis újra határozott időre, 3 évre szóló kinevezési javaslatot kellett volna felterjeszteni a 3. év utolsó napját megelőző 30 napon belül a Köztársasági Elnökhöz. Ettől eltérni csak egy esetben akkor lehetett, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánta fenntartani [Bjt. 12. § (5) bekezdés]. A felperes azonban a per alatt a szolgálati viszonya helyreállítását kérte, és ezzel ellentétes nyilatkozatot a felülvizsgálati eljárásban sem tett.

A fentiek szerint a felperes bírói szolgálati jogviszonya Bjt. 12. § (4) bekezdésre alapítottan történő megszüntetése jogellenes volt, ezért ennek megállapítása és jogkövetkezményként az I.r. alperesnek a jogviszony helyreállítására kötelezése jogszerűen történt az első fokú bíróság által, csak az új kinevezés időtartamára vonatkozó döntés volt jogellenes: határozatlan időtartam helyett ismételten 3 évre történő kinevezése iránt kell az I-II.r. alperesnek a III.r. alperes felé az intézkedést megtennie.