hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rendkívüli felmondás elérhetetlen dolgozónak

  • adozona.hu

Beteg volt, majd munkáltatója nem érte el a dolgozót. Megszüntethető-e munkaviszonya rendkívüli felmondással? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: Munkavállalónk 2016. 03. 05-étől folyamatosan keresőképtelen volt, táppénzben részesült 2017. 03. 04-éig. Társaságunk nem kifizetőhely, így a táppénzt az egészségbiztosító folyósította. Dolgozónk a táppénzes papírjait közvetlenül az egészségbiztosítónak postázta, és nekünk nem adott le másolatot belőle. Távollétét nem igazolta. Megpróbáltuk felszólítani erre, de telefonon nem tudtuk elérni, a tértivevényes levél visszajött a lakcíméről „nem kereste” jelzéssel. Háziorvosától azt az információt kaptuk, hogy 2017. 03. 04-éig volt táppénzes állományban, és nem indult rehabilitációs eljárás. Munkahelyén nem jelentkezett azóta sem. Kérdésem az lenne, hogy azonnali hatállyal rendkívüli felmondással megszüntethető-e a munkaviszonya? Mi a teendő, ha nem tudjuk közölni vele a felmondást? Milyen fizetési kötelezettség terhel bennünket a szabadságmegváltáson kívül?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az igazolatlan távollét megalapozza mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást (ez a rendkívüli felmondás hatályos a munka törvénykönyve – Mt. – szerinti elnevezése). Amennyiben ez képezné a jogviszony-megszüntetés indokát, az előzményi keresőképtelenségre tekintettel – általában véve – a munkáltató írásban is megkeresheti az egészségbiztosítási szervet annak érdekében, hogy tájékoztassák a munkavállaló aktuális helyzetéről. Mivel a munkáltatót terheli az együttműködés, a jóhiszemű és tisztességes eljárás kötelezettsége, így ez tekinthető a legkörültekintőbb eljárásnak, de kifejezetten ilyen kötelezettsége nincs az Mt. alapján. Jelen esetben az ezirányú megkeresés sem vezetne eredménye, hiszen egy év elteltével nem jogosult táppénzre a dolgozó. Sőt, a munkáltató a háziorvost is megkereste (javaslom, ennek is legyen írásbeli nyoma).

A legfontosabb: a munkavállalót nagyon helyesen írásban is felszólították távolléte igazolására.

Az Mt. 24. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni”.

A fenti b) pont alapján beállt a kézbesítési vélelem, azaz akként kell tekinteni, hogy a munkavállalóval közlésre került a felszólító levél.

Ettől kezdve a munkáltatónak két lehetősége van:

1. Közölheti a megfelelően indokolt, jogorvoslati kioktatással (tehát, hogyha sérelmezi a dolgozó, 30 napon keresettel fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz) ellátott megszüntető jognyilatkozatot, azaz a tervezett azonnali hatályú felmondást.

2. Az is jogszerű megoldás, ha a munkáltató kiállítja az Mt. 80. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, majd azokat postai úton megküldi a munkavállaló részére. Mellékel hozzá egy kísérőlevelet, jelezve, hogy a dolgozó ráutaló magatartással maga szüntette meg a munkaviszonyát, ugyanis x nap óta (ez az utolsó nap, amikor még igazolása van a munkáltatónak a keresőképtelenségről) nem jelent meg munkahelyén munkavégzés céljából, távollététét nem mentette ki, a munkáltató ezirányú megkeresése sem vezetett eredményre.

Az azonnali hatályú felmondás esetén, amennyiben időközben előkerülne a dolgozó és munkaügyi bírósághoz fordulna, a munkáltatónak kell tudnia bizonyítani a leírt indokolás valóságát, okszerűségét, és valóságosságát. Ezzel szemben a második esetben, egy esetleges perben a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy miért nem igazolta távollétét, vagy oka volt annak, hogy nem vette át a munkáltató felszólító levelét, illetve, hogy a személyét érintő olyan ok merült fel, mely következtében nem volt lehetősége kimenteni távollétét.

Ha a munkavállaló ezúttal sem venné át a küldeményt, beáll a kézbesítési vélelem a fenti 24.  § (2) bekezdése szerint annak függvényében, hogy mi szerepel a postai visszajelzésen. Ennek következtében ezen időpontban a jogviszony megszüntető nyilatkozatot közöltnek kell tekinteni, és ezzel megkezdődik a keresetindítási határidő.

A munkavállaló az Mt. alapján mindkét esetben kizárólag felhalmozódott szabadsága pénzbeli megváltására jogosult.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ágybérleti szerződés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

A munkáltató által folyósított lakáscélú támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Külföldi kiküldetés költségelszámolása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X