hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lajos esete a munka ünnepével: így kell bérpótlékot fizetni – példával!

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ez az általános munkafeltételektől eltérő, az alapbérnél figyelembe nem vett objektív (például éjszaka, húsvéthétfőn, rendes munkaidő befejezését követően stb.) körülmények fennállása esetén végzett munka többletdíjazása.

A pótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. Ez a szabály bármilyen irányba, korlátozás nélkül eltérést enged, azaz a bérpótlék számítási alapjára vonatkozó rendelkezésektől mind a munkaszerződés, mind a kollektív szerződés akár pozitív, akár negatív irányba eltérhet, így a pótlék alapjaként az alapbérnél akár kisebb összeg is megállapításra kerülhet.

Munkavégzés a munka ünnepén

Lajos felszolgálóként dolgozik, a munkaviszonya kezdetétől kéthavi munkaidőkeretben. Gyakran kap a munkáltatótól „visszautasíthatatlan ajánlatot” utasítások formájában, ennek ellenére nem kíván munkahelyet váltani, mert egyébként a szabadságát és a munkabérét – a borítékos pénzt is beleértve – eddig rendesen megkapta. Jól tudja ugyanis, hogy a szomszédos vendéglátóhelyen telente 3-5 hét tartamra fizetés nélküli szabadság engedélyezése iránti kérelmet íratnak alá a dolgozókkal, hogy azt az időszakot, amikor kevés a vendég, „átvészelje” a munkáltató. Saját korábbi tapasztalata alapján ismeri azt az érzést, hogy milyen 12 órában 8 egymást követően ledolgozott nap után fáradtan beesni az ágyba, és természetesen a jelenléti íven mindezt eltitkolni, a szabadságérzést hírből sem ismerni.

Lajos örül a közeledő május 1-jének, mivel a munkáltató nem osztotta be munkavégzésre, így a munka ünnepére azt tervezte, hogy körbetekeri a Balatont néhány gyermekkori cimborájával, majd egy-két korsó sör mellett felidézik a közös élményeket. Szombaton a szorgos munkavégzés közben már az járt a fejében, hogy csak két napot kell aludnia, amikor a munkáltató félrehívta, és közölte vele, hogy hétfőn 16 és 23 óra között „be kellene segítenie”. Innen indul a jogi jellegű kérdések sorozata: beoszthatja-e Lajost munkaszüneti napra a munkáltató? Ha igen, milyen pótlékokra jogosult? Ha rendszeresen kerül sor éjszakai munkavégzésre, van-e lehetőség a bérpótlék egyszerűbb elszámolására?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben Lajos példáján keresztül részletezzük a bérpótlék fizetésére vonatkozó előírásokat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági területhez kötött támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Csed új munkaviszony esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Iparűzésiadó-előleg módosítása önellenőrzéssel

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink