hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaviszony megszüntetése: közös megegyezés megkötése és megtámadása

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Nem vitatott tény, hogy a munkaviszony-megszüntetési módok között a legkevesebb kockázattal a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés jár. Itt is vannak azonban olyan szabályok, melyek betartására ügyelni kell, mivel a felek a jognyilatkozatukat később megtámadhatják. Ennek szabályait mutatjuk be az alábbiakban.

Mikor és hogyan támadható meg a közös megegyezés?

A megtámadás feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. §-a tartalmazza. E szerint a megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

A megállapodást megtámadhatja az is, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka azonban a megállapodás érvényességét nem érinti.

A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot (vitatás) első lépésben tehát 30 napon belül írásban kell a másik féllel közölni.

A vitatásban meg kell jelölni, hogy azt a megtámadó fél pontosan milyen ténybeli és jogi alapon vitatja. Ezt követően az Mt. 287. §-a alapján a bírósági keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el. Keresetlevél benyújtására azonban nem kerülhet sor a másik fél előzetes tájékoztatását megelőzően.

A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelennek tekintendő.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a munkáltatói, illetve a munkavállalói megtámadás szempontjait!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénztár miatti kiva-csökkentő tétel

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink