Így dolgoztasson egyetemistákkal! Sokat nyerhetnek a cégek

Megosztás Tetszik

Jár-e szabadság a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalóknak, kell-e utánuk járulékokat, szochót fizetni, és hogyan csökkenthetik a foglalkoztatók a szakképzési hozzájárulás összegét? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Szeretném megtudni, hogy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgató esetében – mivel a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni – a gyakorlati idő tartamára időarányos fizetett szabadság is jár? Másik kérdésem, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket 2014-ben a hallgatók szakmai gyakorlatát biztosító munkáltatók kétféle norma alapján csökkenthetik? – kérdezte olvasónk.

A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a alapján a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ennek alapján a hallgatót, mint munkavállalót alap-, és adott esetben pótszabadság is megilleti. Év közben kezdődő munkaviszonynál a szabadságot arányosítani kell.

2014. január 1-étől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési programban vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Azaz járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, így azonban a hallgató – ezen jogviszonyból – társadalombiztosítási ellátásra sem lesz jogosult.

Mind a középfokú-, mind a felsőoktatási hallgatók foglalkoztatása kapcsán a szakképzési hozzájárulásról az adóhivatal 2014. évi januárjában az alábbi tájékoztatót adta ki:

„A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 8. § (1) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét

a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,
b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján,

az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (8) bekezdése szerint az Szht. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2014. évben 453 000 forint/fő/év.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet szerint, ha a hozzájárulásra kötelezett szakközépiskolával vagy szakiskolával (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani, amelynek összege 3 485 forint.

Együttműködési megállapodás alapján felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató után igénybe vehető éves és havi csökkentő tétel megállapításánál szintén a napi 3485 forintos tételt kell alkalmazni azzal, hogy erre a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén van mód.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, a hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani, amelynek összege 4 530 forint.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét az alábbiak szerint határozza meg:

A csökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben,
b) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben

meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében hallgatói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét az előzőek szerint állapítja meg.”