Mibe köthetnek bele? Viselkedés a munkahelyen

Megosztás Tetszik

A Munka törvénykönyvében rögzített alapelvek általános zsinórmértéket, útmutatást jelentenek, melyekben a társadalom értékítélete tükröződik vissza, elsősorban a munkaügyi bíróságok ítéletén keresztül. Az alapelvek segítenek megteremteni a jogszerűség és az igazságosság összhangját.

Az alapelveknek kettős funkciójuk van, mely során egyrészről pótolják a törvény hiányosságait. Így például: a törvény nem írja elő, hogy a munkavállaló mikor, mennyivel korábban jelezze a munkáltató felé, ha nem tud dolgozni menni. Az együttműködési kötelezettségből, valamint a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményéből levezethető azonban, hogy olyan időben kell jeleznie távolmaradását, hogy az alapján a munkáltató még megtehesse a szükséges intézkedéseket, megszervezhesse a helyettesítést.

Az alapelvek ugyanakkor többletkövetelményeket is megfogalmaznak a felekkel szemben, így önmagában nem elegendő megtartani a törvény kifejezetten rögzített szabályait. Például ha a munkáltatói felmondás indoka ugyan megfelel a valóságosság követelményének (létszámcsökkentés), azonban annak bizonyítható tényleges és mögöttes oka a munkavállalónak a munkáltató személyét érintő véleménynyilvánítása, szintén megállapítható a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége.

Elvárhatóság elve

A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság egyszerre jelent egy általában elvárható, és egy adott személytől, meghatározott körülménytől függő magatartást is.

Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

Például: ha a munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatót a bankszámlaszáma megváltozásáról, és emiatt kapja meg késedelmesen a fizetését, kamatra nem lesz jogosult. Ha azonban később bejelenti, de a munkáltató így sem utalja a munkabért, a munkavállaló a bejelentés napjától jogosult késedelmi kamatra.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit jelent a gyakorlatban a jóhiszeműség, a méltányos mérlegelés, a joggal való visszaélés, a jogos gazdasági érdek!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.