hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Béremelési hátrányban a nő: a Kúriához jutott a jogeset

  • adozona.hu

Megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató, amikor a szülési szabadságáról visszatérő női munkavállalójának kevesebb béremelést adott, mint a hasonló munkakörben dolgozó férfinak? A peres ügyben a Kúria döntött.

A felperes 2000. november 1-jétől állt munkaviszonyban az alperesnél, előbb projektmenedzser munkakörben, majd 2002. november 15-étől képviselet-vezetői feladatokkal bízták meg – írja egy döntése kapcsán a Kúria közleménye. Az alperes 2006. július 21-én kelt rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Vezetői megbízását a jogkörgyakorló 2006. július 21-én visszavonta, ezért ezzel egyidejűleg számára programmenedzseri munkakört ajánlottak fel, amelyet a felperes nem fogadott el.

A felperes a keresetében a rendes felmondás jogellenességének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását, az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva 2007. április 1-jétől 2006. július 21-éig terjedő időre 738 141 forint bérkülönbözet, valamint átlagkereset és végkielégítés-különbözet, továbbá prémium és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest a felperes javára 635 691 forint és kamata megfizetésére, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Mfv.II.10.684/2012/5. számú részítéletével a jogerős ítéletnek a rendes felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei, valamint a bérkülönbözet iránti kereset tárgyában a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok nem adták részletes indokát, hogy mely bizonyítékokat értékelve fogadták el az alperes azon előadását, hogy a budapesti és a székesfehérvári képviselet-vezető nem volt összehasonlítható helyzetben. A felperes a perben valószínűsítette, hogy miután a szülési szabadságról visszatért, a vele azonos munkakörű férfi munkavállalóval szemben hátrány érte, mert a személyi alapbérét 2005. április 1-jétől az alperes kisebb mértékben emelte. Az eltérő mértékű nyelvpótlék személyi alapbérbe történő beépítése mellett is megállapítható, hogy míg F.G. tekintetében az alperes 15 százalékot meghaladó bérfejlesztést hajtott végre, addig a felperesnél ez 5 százalékos volt, ezért az alperest terheli annak bizonyítása, hogy a bérfejlesztés során az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta [Mt. 142/A § (1) bekezdés, (4) bekezdés], különös tekintettel arra, hogy a felperes személyi alapbére a szülési szabadságát megelőzően megállapíthatóan magasabb volt, mint az általa megjelölt azonos munkakörű munkavállalóé.

A megismételt eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a még el nem bírált rész tekintetében helybenhagyta.

A felperes elismerésére tekintettel a másodfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes, valamint a k-m-i régió képviseleti iroda vezetője azonos végzettséggel, közel azonos munka-, illetve vezetői tapasztalattal rendelkezett, és F.G-nek egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsgája, míg a felperesnek egy középfokú nyelvvizsgája volt, valamint hogy 2005. április 1-jéig a két képviselet-vezető bruttó munkabére megegyezett. Ez az egyezőség látszólagos volt, mert a bruttó összegen belül a kettőjük alapbére eltért egymástól. A bruttó munkabér egyezőségét az tette lehetővé, hogy F.G. alacsonyabb összegű alapbéréhez a több, és magasabb szintű nyelvvizsgája után 20 százalékos mértékű nyelvpótlékot kapott, míg a felperes 8 százalékot.

A bíróság nem találta megállapíthatónak, hogy az alperes megsértette volna a régi Mt. 142/A §-ában foglalt elveket az alperes munkabérének kialakításakor.

A felperes felülvizsgálati kérelme a Kúria szerint az alábbiak szerint alapos.

Megalapozottan sérelmezte a felperes az elmaradt alapmunkabér-különbözet vonatkozásában hozott elutasító döntést. A törvényszék Mf.4. sorszám alatt a bizonyítási teher szabályáról az alperest tájékoztatta akként, miszerint bizonyítania szükséges, hogy az egyenlő bánásmód követelményét a 2005. április 1. és 2006. június 21. közötti időszakban a bérfejlesztés során betartotta. A bíróság a bizonyítékok értékelése során nem vonta meg annak következményét, hogy az alperes Mf. 12. sorszámú beadványában ezen adatok közlésétől már elzárkózott. Elmulasztotta továbbá a bizonyításra köteles alperes terhére értékelni a projektek számára, és beazonosítására vonatkozóan felmerült kétségeket. A bizonyítási nehézségek ugyanis a bizonyítás kötelezettsége alól az azt terhelő felet nem mentesítik.

Helyesen hivatkozott a felperes a 2006-os létszámadatokban a k-m-i regionális képviselet javára elkövetett számítási hibára. A csatolt táblázat adataiból ugyanis az állapítható meg, hogy helyesen e képviseleten ebben az évben nem 10 fő, hanem csak 7 fő dolgozott.

Mindezek alapján a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével vonta le a törvényszék a következtetését a bérezésre vonatkozóan az egyenlő bánásmód követelményének megtartásáról, illetve arról, hogy a nyelvpótlék alapbéresítésekor a F.G. számára hátrányos helyzet megszüntetése történt. Ez utóbbi megállapítás a bérrendezési szempontok ismeretének hiánya miatt megalapozatlan. A 2003. évi CXXV. törvény 19. § (2) bekezdése alapján az alperes nem bizonyította, hogy a felperes alapbérének 2005. április 1-jétől történő megállapítása az egyenlő bánásmód követelményét nem sérti, ezért e rendelkezés vonatkozásában a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a jogerős ítélet ezen rendelkezését az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot az összegszerűség megállapítása érdekében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hátrasorolt kötelezettség átminősítése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Nyílt végű pénzügyi lízing lezárása

Nagy Norbert

adószakértő

Szabadság, fizetés nélküli szabadság

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink