Magasabb alapbért kaphatnak-e a több műszakot vállalók?

Megosztás Tetszik

Lehet-e eltérő alapbérben megállapodni ugyanazon munkakörbe tartozó dolgozóknál aszerint, hogy vállalják-e a háromműszakos munkarendet vagy sem? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, jogi szakértő válaszolt.

„Cégünknél a munkavállalók egy része azonos munkakört tölt be, bérezésük is azonos. A munkáltató tevékenysége többműszakossá alakult át, és pár ember családi okokra hivatkozva nem tudja vállalni a háromműszakos munkarendet. Megteheti-e a munkáltató, hogy azokkal a munkavállalókkal, akik tudják vállalni a három műszakot, más alapbérben állapodik meg, és a munkaszerződésben is kitérnének erre a vállalásra, mint azzal, aki nem tudja vállalni?” – kérdezte olvasónk.

A kérdés nagyon jó, de a válasz rá picit bonyolultabb – kezdte szakértőnk. A munkaviszony során az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani. Ezt egyrészt az Mt. 12. paragrafusa, másrészt pedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) mondja ki.

Az Mt. 12. paragrafusa szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.

Munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen

– az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét,
– a munkakörülményeket,
– a szükséges szakképzettséget,
– fizikai vagy szellemi erőfeszítést,
– tapasztalatot,
– felelősséget,
– a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

A jogszabályi megfogalmazás azonban kellően tág, és arra irányul, hogy tényleg csak azok igényelhessenek azonos bért, akik teljes mértékben összehasonlítható helyzetben vannak. A többműszakos munkavégzés jelentős ráfordítást (fizikai igénybevételt) igényel a munkavállalóktól, valamint a munka/magánélet összhangját is érinti. Nem véletlen, hogy az Mt. a műszakpótlék fogalmát is ismeri. Ezek alapján szakértőnk úgy véli, hogy nem jogsértő, ha a munkáltató többműszakos munkavállalókkal eltérő alapbérben állapodik meg.

A diszkriminációs támadások alapját az adhatja meg, ha a munkáltató úgynevezett védett tulajdonság alapján tesz különbséget az egyes munkavállalók között. Ilyen védett tulajdonság a munkavégzéssel összefüggésben általában a nem, az életkor vagy a családi állapot (gyermekes). A többműszakos munkavállalók preferálása közvetett módon ezt a kettő munkavállalói kört érintheti is.

A közvetett hátrányos megkülönböztetéshez ugyanis nem kell károkozó szándék (lásd Bilka-ügy). Az Ebktv. alapján azonban nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított, arányos megkülönböztetés (22. §). Úgy vélem, hogy a jogszabály itt is kellően tág teret biztosít a munkáltató számára a legitim foglalkoztatási célok elérésére.

Fontos ugyanakkor, hogy azon munkavállalók, akik ezt nem tudják ezt a munkarendet vállalni, ne szenvedjenek el objektíve munkaerőpiaci szempontokkal nem igazolható sérelmet, mert az ("megtorlás") nyilvánvalóan nem érinten kedvezően a munkáltató pozícióját jogvita esetén. Ne felejtsük ugyanis el, hogy a jogot a bíróság alkalmazza, amely a döntése során - egyedi ügyben -szükség esetén mérlegel.