Táppénz kontra betegszabadság: csak a saját zsebét félti a kormány?

Megosztás Tetszik

Alig egy hete, hogy az Országgyűlés elfogadta a Büntető Törkénykönyv módosítását a költségvetési csalásról. Írtunk már arról, hogy milyen esetekben jár börtönbüntetés és a módosítás értelmében ki számít csalónak. Most azt vesszük sorra, hogy milyen szabályok vonatkoznak a jogosulatlan vagy céltól eltérő felhasználásra.

Korábbi cikkeinkben összefoglaltuk, miért büntethetik  5 évig terjedő szabadságvesztéssel a 100 ezer forintos adócsalást és milyen következményei lehetnek annak, ha valaki jóhiszeműen fogad be számlát, amiről később kiderül fiktív. 

A költségvetés fogalma az eddigieken kívül még a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetésből, pénzalapokból származó pénzeszközökre is kiterjed. E bűncselekményt - ahogy a törvénymódosításban is szerepel - a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatosan, a jogosultságot illetően tévedésbe ejtéssel, tartással, vagy valós tény elhallgatásával lehet elkövetni. Ugyancsak büntetni rendeli a törvény azt, aki az előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. Röviden azt, aki nehezíti a költségvetési pénzek felhasználásának átláthatóságát nehezíti.
 
A törvénymódosítás bűncselekményként nevesíti a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással kapcsolatos visszaéléseket. Ebben a körben a juttatások megszerzése vagy megtartása céljából megtévesztők lehetnek az elkövetők. Azaz az igénybevevők, vagy az igénybevételt megkísérlők, illetve a folyósításban közreműködők.

Sajnálatos, hogy a táppénzt megelőző betegszabadság (évente 15 munkanap), amelyet a munkaadó fizet, nem részesül hasonló jogi védelemben.

Néhány juttatásfajta, amiben a költségvetési csalás elkövethető:

- szociális juttatások (adósságkezelési szolgáltatás, ápolási díj, átmeneti segély bérpótló juttatás, időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, temetési segély),

- társadalombiztosítási juttatások (anyasági támogatás, árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások (például fogtechnika), árvaellátás, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti táppénz, betegség megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok, családi pótlék, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási támogatás, gyermeknevelési támogatás, gyógykezelés céljából végzett egészség ügyi ellátások, iskoláztatási támogatás, korengedményes nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások (például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), rokkantsági nyugdíj, szülői nyugdíj, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély),

- egyéb jóléti juttatások (tanulmányi ösztöndíj, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj)

A fentiekben felsorolt juttatásokra nézve természetesen a költségvetési csalás is elkövethető, de az elkövetői kör már nem csak a potenciális igénybevevőkre terjed ki.

Példák költségvetési támogatásokra: agrárfinanszírozási támogatás, Agrárgazdasági kezesség, agrártermelési támogatás, állami kezesség, állatjóléti és haszonállat-tartási támogatás, állattenyésztési támogatás, fogyasztói árkiegészítés, hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív támogatás, közforgalmú gyógyszertárak támogatása, piacfejlesztési támogatások, szaktanácsadás, képzés támogatása, tudományos célú támogatás, új mezőgazdasági gépbeszerzési támogatás, vízgazdálkodás támogatása,

A költségvetési támogatási körbe tartoznak a különféle alapokból kiutalt támogatások, így például a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból kapott támogatások, amelyek céltól eltérő felhasználása is bűncselekmény.

 Kenyeres Sándor