hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Banális szabályok alkalmi munkánál: nem lehet papír nélkül megúszni

  • adozona.hu

Egyszerűsített foglalkoztatásnál kisebb lett a közteher, nagyobb a munkáltatói felelősség. Sem a kifizetést, sem a kiléptetést nem lehet megúszni papírmunka nélkül, de könnyen lehet, hogy nem is alkalmazhat a cég idénymunkást, ha aznapi folyószámlája tartozást mutat.

Az új minisztériumi vezetés lazított a turisztikai és az idénymunka fogalmakon: korábban a sörsátorban a pultos lány foglalkoztatása nem volt turisztikai idénymunka, de a strandbüfés kiszolgálója most is csak alkalmi munkás lehet. Változott a közteher mértéke és nagyobb lett a munkáltató felelőssége is. Az új törvény a munkáltató hatáskörébe utalja az alkalmasság megállapítását, igaz ezzel kimondatlanul, a teljes felelősséget is a vállára rakja, hiszen a munkabalesetek és rosszullétek esetén az intézkedési és kártérítési felelősség is őt terheli. A minisztérium évi egyszeri, háromezer forint költségen elvégezhető alkalmassági vizsgálatot ajánl, de csak reménykedni lehet abban, hogy ezt megkövetelik, vagy munkavállalói oldalon komolyan veszik. A napi fix 500, illetve 1000 forint mértékű közteherviselés napi alapú, de felső határ nélküli. Ez az egyik legbátrabb rendelkezés, mondhatni adózási vívmány, amely arra épít, hogy a munkavállaló nem fog összekacsintani a munkáltatójával, aki éppen a pénztárhiány ledolgozásán ügyködik. A jövőre nézve egy napi felső határ mégis indokoltnak tűnhet. (A minimálbér dupláját meghaladó kifizetés adóalapnövelő tétel, mind az egyéni vállalkozók esetében, mind a társasági adó alá tartozóknál, azonban a 10%-os adóterhelés vélhetően nem lesz elriasztó a magasabb kifizetés kapcsán.)

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásnál is köteles nyilvántartani a munkavállaló adatait a következőkre vonatkozóan: rendes és rendkívüli munkaideje ügyelete, készenléte, szabadsága kiadása, egyéb munkaidő-kedvezménye. A munkaidő-nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontja. Ennek pontos tartalmát, formáját a jogalkotó – még mindig – nem határozta meg, de 2006. január 1-jétől követelmény, hogy a nyilvántartásnak naptári naponként a munka kezdő és befejező időpontját tartalmaznia kell. A bírósági gyakorlat szerint nem elég a jelenléti ívet az adott napra csak aláírnia a dolgozónak, hanem pontosan, naprakészen kell vezetni, be kell írni, hogy a munkavállaló mikor kezdte, mikor fejezte be a munkát. Már most látszik, hogy a munkaügyi felügyelők nem fogadnák el pl. a pénztárbizonylatra felvezetett jelenléti adatokat, pedig abban jogilag nem lenne kivetnivaló. A bírósági gyakorlatra építő munkaügyi felügyelőket csak a jogszabály kiigazításával lehet leszerelni, remélhetőleg ez nem várat majd sokat magára.

Benne maradt a törvényben az adótartozás esetére vonatkozó korlátozás, vagyis, hogy az a munkáltató, aki 300 ezer forintos tartozást halmoz fel, nem vehet fel alkalmi munkást. Csakhogy az ok lehet téves befizetés, vagy más adónemre vonatkozó, de még át nem vezetett túlfizetés. A törvényben szereplő 300 ezer forintos limitnél logikusabb lenne a köztartozásmentes adatbázisba való tartozás feltétele. A módosításig a 300 ezer forintos limit kezelése amúgy is megoldhatatlan feladat elé is állítja a könyvelőket, hiszen az gyakran jogértelmezésen és az aznapi nyilvántartások megítélésén múlik (például folyamatban lévő adónemek közti átvezetés esetén). Ha az egyszerűsített foglakoztatást papír nélkül akarják megoldani a felek, vagyis a munkabért szintén banki utalással rendezik, akkor sem szabad két munkáltatói nyilvántartásról megfeledkezni. Az egyik a munkaidő-nyilvántartás, a másik pedig a bér összegéről szóló kimutatás.

Kellemetlen apróság az is, hogy a kilépéskor szokásos egyéb munkáltatói igazolások alól éppen az idénymunkát nem mentették fel, holott a módosító indítványt benyújtó képviselő ezt szerette volna. A javaslat indoklásában általában beszélt egyszerűsített foglakoztatás esetén a „kilépő papírok” mellőzéséről, de a mentesítő szakaszt az alkalmi munkáról szóló részhez szúrta be. Az is érdekes, hogy a minisztérium úgy látja, hogy ez nem véletlen, miután a maximum 120 napos idénymunka esetében indokolt, hogy a szabadságról, betegszabadságról legyenek kilépéskori igazolások. Ha így is van, akkor is indokolt lenne időt hagyni a könyvelőnek, bérszámfejtőnek az igazolás kiadására, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnéséről általában csak utólag lehet értesülni, előre ritkán.

Bosszantó, hogy a munkáltatói igazolások közül nem rendezték a kifizetést igazoló bizonylat formai szabályát, így nem tudni, hogy a kiadási pénztárbizonylatot, vagy utalást mitől fogja a revizor, munkaügyi felügyelőség ellenőre megfelelőnek találni. Talán attól, hogy azon szerepel az adóazonosító szám? Konkrét előírás hiányában csak találgatni lehet arról, hogy milyen adóigazolást, bérleszámolást, bérlapot kell kiadni. Az igazolás szükségességére a minisztérium is hivatkozik, de annak alaki kellékeiről nem beszélnek.

Az adatforgalom azonban jól működik, mert a bejelentést a könyvelő letöltheti az adóhatóság EBEV felületén és legfeljebb arra kell figyelnie, hogy a jelenleg 1008E számozású bevalláshoz helyes magánnyugdíjpénztári tagsági adatokat gyűjtsön be a munkáltató. A tévedést azonnal kiszűrheti az ügyfélkapun keresztül.

Hivatali szempontból nehezen hihető az, hogy ez a rendszer nem az ördögtől való, talán túl sok a rés, túl sok a visszaélésre lehetőséget adó, laza előírás. A valóságban azonban az alkalmi munkás pénzt keresni, a munkáltatója pedig teljesíteni szeretne, és keserű érzés volt, hogy a teljesíthetetlen jogszabályok okán rögtön jogszabálysértően jártak el mindketten.

Ha kíváncsi, hogyan szabályozzák az éjszakába nyúló foglalkoztatást és milyen hézagok vannak még a törvényben, olvassa el a hvg.hu cikkét.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnöke

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készlet áfája

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink