Újabb korlátozások, de a home office szabályozása és az éttermi kiszállítás áfacsökkentése még várat magára

Megosztás Tetszik

A tegnap elfogadott felhatalmazási törvény és az annak nyomán késő este kihirdetett kormányrendeletek hatására hasonló kérdésekkel szembesülnek a cégek, mint tavasszal. Sajnos a régóta ígért home office-szabályozásról továbbra sincs hír, így ismét a vállalatok és a munkavállalók rugalmasságán múlik a tényleges megvalósítás. A Niveus Consulting Group hiányolja az intézkedések közül az ötszázalékos áfa kiterjesztését éttermi házhoz szállításnál.

Home office – nincs szabályozva

A jogszabályok ezúttal nem kijárási korlátozásról, hanem kijárási tilalomról szólnak, viszont csak este 8 után lép életbe a tilalom. Ezt követően úgy tűnik, hogy csak a legkivételesebb esetekben lehet valaki az utcán. Ez elsősorban a munkavégzést jelenti, valamint egyéb „rendkívüli eseteket” (például a versenyszerűen sportolókat), ezt azonban igazolni kell. Az igazolásnak ráadásul előre meghatározott módon kell történnie, ennek pontos formáját a kormány honlapján lehet majd megismerni.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint kérdés, hogy ezek után hogyan alakul az irodai munkavégzés. Bár egész nyáron napirenden volt, a mai napig nem született meg az otthoni munkavégzésre vonatkozó jogszabálycsomag. Így továbbra is az erősen hiányos jogi környezetben kell a munkáltatóknak és a munkavállalóknak megegyezniük a munkába járásról. Mivel nincsen konkrét napközbeni kijárási tilalom, így – ha a munkaszerződés ezt nem teszi lehetővé – a munkáltató hozzájárulása nélkül nincsen jogi lehetősége a munkavállalónak otthon maradni, ehhez a munkaszerződés módosítása szükséges.

Adózási szempontból továbbra is problémásnak tűnik, hogy amíg a munkába járás támogatása kedvezményes adózás mellett lehetséges, addig az otthonmaradók részére csak bérként juttatható rezsihozzájárulás. Ez utóbbit tette volna a hírek szerint adómentessé a home office csomag.

Vis maior – lehetett rá készülni

A szabadidős tevékenységeket úgy tűnik, hogy még a tavaszinál is szigorúbban szabályozzák. Egyértelmű, hogy az edzőtermek és más sportlétesítmények az élsportolókon kívül nem fogadhatnak látogatókat, és a szálláshelyek részére sem teszik lehetővé a nem üzleti, vagy oktatási célú vendégek fogadását.

Itt a fő kérdéssé az válik, hogy a szerződések – legyen szó egyedileg letárgyalt szerződésről vagy általános szerződési feltételről – a tavaszi helyzetből okulva tartalmaznak-e rendelkezést arra, hogy a veszélyhelyzet elrendelése esetén hogyan számolnak el egymással a felek. Ha nincs erre külön megállapodás, akkor gondosan kell vizsgálni azt, hogy a szerződéskötéskor mennyiben volt előre látható a mostani lezárás. Hiszen arra lehetett számítani, hogy lesznek valamilyen korlátozások az ősszel, de annak mértéke bizonyos szereplőket meglepetésként érhetett. Így például a szállodák a külföldi vendégek elmaradására felkészülhettek, de a belföldi turizmus eddig alapvetően működött. Kérdés, hogy ki viseli a mostani lezárás jogkövetkezményeit.

Adózási szempontok – semmi konkrétum

A tavaszi veszélyhelyzet során számos általános jellegű adókönnyítést is bevezettek a korlátozások mellé, így például katamentesség, társaságiadó-halasztás, járulékkedvezmények, általános bértámogatás stb. Egyelőre ezekről csak rövid távú intézkedések vannak bizonyos ágazatokban működő vállalatok számára (így egyhavi járulékmentesség és bérkompenzáció, bizonyos feltételek teljesítése esetén), de például hétvégén az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már a társasági adó felezését és az iparűzési adó felfüggesztését is javasolta. A Niveus Consulting Group álláspontja az, hogy a társasági adó csökkentése nem vezetne jelentős eredményre, hiszen kevés cég lesz idén nyereséges, és pont a veszteséges cégek támogatására lenne elsősorban szükség.

Ilyen lehetne az éttermeknek – amelyek szerdától kizárólag házhoz szállítást, illetve elvitelre történő kiszolgálást végezhetnek – az 5 százalékos éttermi áfa kiterjesztése az említett két tevékenységre legalább a korlátozások 30 napjára, mert jelenleg ezek az általános 27 százalékos kulcs alá esnek. Az áfa ugyanis a társasági adóval szemben nem az eredmény, hanem a bevétel után fizetendő, ezzel tehát azokat a cégeket (is) segítenék, akik bevállalják, hogy a munkavállalók megtartása érdekében nyereség nélkül is tovább működnek.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere hozzátette, hogy az iparűzésiadó-mentesség szintén azokon segítene, akiknek van forgalma (bár azon cégek esetében, főleg a szolgáltatói szektorban, ez jelentős könnyebbség is lehet). Itt azonban egyéb áttételes hatásokat is mérlegelni szükséges (például az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását).