adozona.hu
Adóvisszatérítés új ingatlanvásárlás után és szja-bevallás
//adozona.hu/archive/20070501_szja_apeh
Adóvisszatérítés új ingatlanvásárlás után és szja-bevallás
Tetszik
Lehet-e devizahitel után adókedvezményt igénybevenni? Kell-e SZJA-bevallásban szerepeltetni a magyarországi jövedelem mellett az olaszországi jövedelmet és levont adót is? Új ingatlan vásárlásakor mit kell tenni, hogy az esetleg befizetett összeget visszakapja az adózó? Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után személyi jövedelemadót is kell fizetni?
1. A pénzintézet tájékoztatása jogszerű, mivel a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 38.§-ának (1) bekezdés b) pontja alapján a 10 millió forintot meghaladó összegű, lakáscélú hitel törlesztésére fordított befizetés esetén adókedvezmény egyáltalán nem érvényesíthető (függetlenül a devizanemtől), amennyiben a hitel felvétele új lakás vásárlásához kötődik.
2. Fiam 2006. szeptemberétől Olaszországban vállalt munkát egy ottani cégnél, ahol hivatalosan bejelentve foglalkoztatják. Olaszországi jövedelme után ott adózott. Kell-e a magyar SZJA bevallásában szerepeltetni a korábbi magyar jövedelme mellett az olaszországi jövedelmet és levont adót is, és ha igen, az SZJA bevallás melyik sorában?
2.Amennyiben a gyermeke személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett a Magyarországról származó jövedelme tekintetében, akkor az Olaszországból származó jövedelmét adóterhet nem viselő járandóságként be kell vallania a 0653-as bevallás 17.sorában ( tehát része lesz az összevonandó jövedelemnek), de az Olasz-országból származó jövedelemre jutó adó összegét nem kell megfizetni. Általánosságban elmondható, hogy az adókötelezettség megállapításánál az egyes országokkal, a kettős adóztatás elkerülésére megkötött egyezmények az irányadók. A munkaviszonyos jövedelmek általában abban az országban adóznak, ahol a magánszemélyek a tevékenységüket folytatják. E jövedelmeknél az egyezményekben megjelölt hármas feltététel teljesülése esetén fordul csak Magyarországra az adókötelezettség.
3. Az elmúlt évben ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelmem keletkezett, de 60 hónapon belül ingatlan vásárlásra akarom fordítani. Bevallásomban szerepeltettem, és egyidejűleg befizetési mentességet kértem az APEH-től fenti szándékomra hivatkozással. Mit kell majd tennem, ha május 21-ig nem ad mentességet az APEH, és befizetem a több mint félmillió forintos összeget? Új ingatlan vásárlásakor mit kell tennem, hogy az esetleg befizetett összeget visszakapjam? Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után még személyi jövedelemadót is kell fizetni?
3. Amennyiben az adóhatóság a fizetési halasztást nem engedélyezi, akkor az ingatlanértékesítésből származó jövedelem utáni adó összegét is be kell fizetni az előírt határidőig. A jövedelem lakáscélú felhasználása esetén a lakóhelye szerinti adóhatóságtól kérheti vissza a befizetett adó összegét a jövedelem lakáscélú felhasználásának igazolása mellett. Az újabb lakás vásárlását a Földhivatalhoz is érkeztetett adás-vételi szerződéssel kell igazolni.
4. Édesanyám nyugdíjas magánszemély, üzlethelység bérbeadásából 2006-ban 1 100 000 forint jövedelme volt. 275 000 forint személyi jövedelemadót fizetett be. Kérdéseim a következők: mivel a bérleti díjon és a nyugdíjon kívül más jövedelme nem volt a 2006. évi adóbevallásában alkalmazhatja-e az összevont adóalapba tartozó jövedelem adószámítást vagyis a18%-os adókulcsot, vagy csak az elkülönülten adózó jövedelmek 25% adóját fizetheti. A másik kérdésem pedig az EHO-val kapcsolatos: mivel a kifizető nem vonta le az EHO-t, ezért 2006-ra is meg kell-e fizetni a teljes 1 100 000 forint után a 4%-ot mivel a bérleti díj meghaladta az 1 000 000 forintot vagy csak a 100 000 forint után kell fizetni EHO-t.
A bérleti díj címén megszerzett bevételre az összevonandó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok természetesen alkalmazhatók. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eht) 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint a magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 2006. évben 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint e törvényben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Az Eht 11. § (2) bekezdése szerint a kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
Az Eht 11. § (8) bekezdése alapján az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg a különadó megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
A fentiek alapján, ha a kifizető nem vonta le 2006-ban a 4 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást, akkor a magánszemélynek kell azt a teljes összeg után megfizetni, vagyis az egymillió-egyszázezer forint után, és a 0653 számú bevallásban kell bevallani, függetlenül attól, hogy az adózó az összevont adóalap utáni adózást választja.
5. Egy megszűnő egyéni vállalkozás, hogy számlázza ki a megmaradt árukészletét, miután megszüntette a vállalkozását. Természetesen, a megszűnésnél a meglévő leltárértéket bevételként figyelembe vette,és az ÁFÁ-ját megfizette.
5. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) 7. § (2) bekezdés b.) előírásának megfelelően a termékértékesítéssel egy tekintet alá esik a megszűnés, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart a tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított forgalmi adó egészben vagy részben levonható.
Ezen termékértékesítésnek minősülő tényállás esetén az áfa alapját az Áfa-törvény 25. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően a terméknek a megszűnés időpontjában érvényes – áfa nélküli – forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában meghatározott előállítási költsége képezi. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjául az Áfa-törvény 18. § (3) bekezdés a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallás benyújtására előírt időpontot határozza meg.
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó - a közölt információk alapján - a megszűnéskor meglévő készlete után az adót megfizette, vélelmezhetően az előzőek szerinti adókötelezettségét teljesítette. Az áfa adóalanyként való megszűnést követően már – pl. a megszűnt adószáma alkalmazásával – az Áfa-törvényben szabályozottak szerinti számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem bocsáthat ki, ilyen bizonylatban általános forgalmi adót nem tüntethet fel, még azon oknál fogva sem, hogy a megszűnt vállalkozás árukészletét értékesíti. [Amennyiben a megszűnt egyéni vállalkozó az árukészletről általános forgalmi adó összeget illetve mértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki, az Áfa-törvény 40. § (6) bekezdés alapján az adó megfizetésére kötelezhető.]
A megszűnt egyéni vállalkozó árukészletéből vásárló áfa adóalanynak e beszerzéséhez kapcsolódóan áfa levonási joga nincs, hiszen e beszerzés tekintetében áfa adóalany által rá áthárított adó nincs. Könyveiben a beszerzést számviteli bizonylat alapján rögzíti, ilyen bizonylatként szolgálhat például a megszűnt egyéni vállalkozóval kötött szerződés is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
