Ingatlan-értékesítés adója: amikor az eladás csak a hiteltartozást fedezi

Megosztás Tetszik

Rehabilitációs járadékon lévő őstermelőnek kell járulékot fizetnie? Ha értékesítem a hitellel terhelt ingatlanomat az eladásból befolyt összeg csak a hiteltartozást fedezi, kell-e ezután adót, illetve járulékot fizetni? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Megközelítőleg két éve kapok rehabilitációs járadékot. Kiváltottam ez év március 24-én az őstermelői igazolványt, és júniustól novemberig havi 73 500 forint támogatást kapok. Kell-e járulékot fizetnem?

Társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak minősül többek között az a természetes személy, aki rehabilitációs járadékban részesül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény {1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontja} értelmében biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve:
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat (vagyis a jellemzően díjazásért dolgozó megbízotti munkavégzést),
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Tekintettel arra, hogy Ön saját jogú nyugdíjasnak minősül, ezért mezőgazdasági őstermelőként nem biztosított, ebből következően járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, amely a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

Ha értékesítem az ingatlanomat, amely hitellel terhelt és az eladásból befolyt összeg csak a hiteltartozást fedezi, kell-e ezután adót, illetve járulékot fizetni?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény {1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 62. § (1)} szerint az ingatlan átruházásából származó bevételből az átruházó magánszemélynek le kell vonni az őt terhelő igazolt költségeket. Ezek lehetnek a megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

Eszerint, ha Ön az ingatlanát annyiért, vagy kevesebbért értékesíti, mint amennyiért vásárolta, akkor az értékesítés során jövedelme nem keletkezik és adókötelezettsége sem lesz. Az eladásból befolyt összeg az ingatlanon fennálló hitel összegével nem csökkenthető. (Az öt évnél régebben vásárolt lakóingatlan értékesítése esetén az adókulcs nulla százalék.)

Ausztriában szezonmunkát végzek (tél, nyár) bejelentett munkahelyen. A leállási idő alatt munkanélküli segélyt igényeltem (eddig két hónapot), mely után nem kértem adójóváírást. Adóbevallást itthon kell – gondolom – beadnom a munkanélküli járandóság miatt. Az osztrák és a magyar adózási kulcs különbségét ki kell majd itthon fizetnem? Az összeg nem éri el az 5 millió forintot.

A válaszadás során feltételezve a kérdező magyar adóügyi illetékességét, valóban be kell vallani az álláskeresési segély címen kapott jövedelmet más bérjövedelem címen, és a külföldről származó jövedelmet is adóterhet nem viselő járandóságként, az adóévet követő év május 20-ig.

Az adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap része ugyan, de annak adója az adótábla szerint számított adót csökkenti. Ez a jövedelem nem adóköteles, de emiatt a Magyarországról származó jövedelem adóterhe magasabb lehet. Ez eredményezhet további adókötelezettséget, nem pedig az osztrák és a magyar „adózási kulcs” közötti különbség.