Az APEH válaszol: útnyilvántartás, bevallás, adóelőleg

Megosztás Tetszik

Mit kell tudni az útnyilvántartásról? Hogy néz ki az adóbevallás, ha küldföldön dolgozott? Mi a teendő az elbocsátás után fizetett összeggel és az adóelőleg fizetésével? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.

El lehet számolni útnyilvántartás vezetése mellett (apeh benzinár, km költség) úgy költséget, hogy a gépkocsi nem a mi tulajdonunkban van,csak engedélyezésünk van arra, hogy használjuk, és nem fizetünk ebből kifolyólag gépjármű különadót(cégautó adót)?  A tulajdonos pedig nem használja üzleti célokra a gépkocsit. Számunkra csak kölcsönadja az adott időre.

A nem saját tulajdonú személygépkocsi használata esetén az útnyilvántartás szerinti hivatali, üzleti célú utakra - a fogyasztási norma és az APEH által közzétett vagy a számla szerinti üzemanyagár figyelembe vételével - számított üzemanyag költség számolható el. A kilométerenkénti 9 Ft-os általános személygépkocsi-normaköltséget nem lehet elszámolni, ha nem saját tulajdonú a személygépkocsi. Amennyiben a személygépkocsi kölcsönbe adásáról szerződést kötöttek és abban rögzítették, hogy a fenntartási és javítási költségek a kölcsönbeadás időszakában a kölcsönbe vevőt terhelik, akkor az említett költségeket számlák, bizonylatok alapján a hivatali, üzleti utak arányában lehet elszámolni.

A személygépkocsi magánszemély tulajdonosa abban az esetben is kötelezett a cégautó megfizetésére, ha a gépkocsi használatával összefüggésben nem ő, hanem más magánszemély számol el költséget. Ilyen esetben a költséget elszámoló magánszemély a költségelszámolás tényét és időpontját 8 napon belül köteles írásban a személygépkocsi tulajdonosának a tudomására hozni annak érdekében, hogy a tulajdonos teljesíteni tudja az adókötelezettségét. Az írásbeli értesítés elmulasztása esetén a tulajdonos által be nem vallott és be nem fizetett adót - az adóhatóság határozata alapján - a személygépkocsit használó magánszemély köteles megfizetni.

(Nincs akadálya azonban annak, hogy az elszámolás kiküldetési rendelvény alapján történjen, ekkor ugyanis nincs jelentősége a tulajdoni viszonyoknak, legalábbis a törvény ilyen feltételt csak az útnyilvántartás esetére fogalmaz meg. - a szerk.)

Tavaly fél évet dolgoztam Írországban (szezonális munka), tudtommal adót is fizettem munkám után. Idén kicsit több mint három hónapja dolgozom Magyarországon. Melyet kell a kettő jövedelmem közül feltüntetnem az adóbevallásban és melyik pont alatt?

Amennyiben az Írországban adóköteles jövedelmén kívül 2009. évben más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerzett Magyarországon, és az adóbevallás benyújtására más okból sem kötelezett, akkor nem kell a 0953-as bevallást benyújtania. Abban az esetben, ha 2009. évben Magyarországon is szerzett adóköteles (pl. bérjövedelmet), akkor az Írországban megszerzett jövedelmét - mint adóterhet nem viselő járandóságot - is be kell vallania a 0953-as bevallás 15. sorában, de a külföldről származó jövedelme után nem kell az adót megfizetnie.

(A két ország közti kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint a 183 napot meghaladó időtartamú munkavégzés esetén csak a munkavégzés helyén lehet a jövedelmet adóztatni, vagyis ha az Írország, akkor a magyar adószámításban az nem vehető figyelembe, még adóterhet nem viselő járandóságként se - a szerk.)

A magyarországi munkavégzésből származó 2010. évben megszerzett jövedelmét majd a 2010. évről 2011. évben benyújtandó bevallásában kell bevallania.

2010. április 5-én megszűnt a munkaviszonyom. A munkáltatóm a közös megegyezés eredményeképp 6 hónapnyi átlagfizetésnek megfelelő összeget fog kifizetni a részemre. Az eddigi fizetéseket figyelve az alsó adókulcs alapján vonják az szja-t a bruttó fizetésemből, hiszen az éves szintre hozva sem éri el a felső sávhatárt. Kérdés: a 6 hónapnyi átlagfizetés egyösszegű kifizetésénél is az alsó adókulcs szerinti, vagy a felső adókulcs szerinti adót kell-e megfizetnem? Ez az összeg éves szinten számolva bár meghaladja a bruttó 5.000.000 forintot, viszont az összeg kifizetése után a 2010-es adóévben egyéb jövedelmem nem lesz. Ezt figyelembe véve van-e bármilyen lehetőség (pl. munkáltatóm felé tett nyilatkozat) arra, hogy ezt az egyszeri (és nem rendszeres) alkalommal kifizetett összegből az alsó adókulcs alapján vonják le az szja-t. Kiegészítésként annyit, hogy az aláírt papírokon nem szerepel a „végkielégítés“ szó, csak annyit, hogy adott napon az adott összeget kifizeti a cég. Ez befolyásolja a dolgot?

A munkáltató 17 százalékos adókulccsal állapítja meg az adóelőleget, ha az adóévben várható adóelőleg-alap összege az adóterhet nem viselő járandóságok várható összegével és az adott kifizetés adóelőleg-alapjával együtt nem éri el az 5 millió forintot. Ez a szabály már nem alkalmazható a 6 havi átlagbér kifizetésénél, ha ezt az összeget is figyelembe véve az adóévre megállapított adóelőleg-alapok összege az 5 millió forintot meghaladja. Ilyen esetben a nem rendszeres bevétel kifizetésére vonatkozó általános szabály szerint kell megállapítania a munkáltatónak az adóelőleget, amelynek következtében a 6 havi átlagbér (és az adóalap-kiegészítés) összege vagy annak egy része után 32 százalékos mértékű adóelőleget kell fizetnie. Valószínűsíthetően kevesebb adóelőleget kell fizetnie akkor, ha a munkáltatója - az adóhatóság engedélye, illetve az adóhatóságnak tett bejelentése alapján - jogosult az általános szabálytól eltérő módszerrel megállapítani az adóelőleget.

A kérdéses esetben az előzőekben leírtak szerint kellene megállapítani az adóelőleget akkor is, ha a 6 havi átlagbér törvényben meghatározott (vagy állami) végkielégítés címén kerülne kifizetésre.