További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaviszonnyá minősített katás jogviszony – adók és bírságok

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
3

Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.

Az átminősítéssel kapcsolatos plusz terhek elkerülése érdekében kiemelten fontos, hogy megfelelő keretek között létesítsünk katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyt. Ennek keretében megfelelő tartalmú szerződést kell kötnünk és megfelelő dokumentációval, a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentummal kell hogy rendelkezzünk.

Természetesen kiemelt figyelmet érdemelnek az éves 1 millió forintot meghaladó – jelentési kötelezettség alá eső – megrendelői szerződések, mivel ott alapvetően vélelmezhető a munkaviszony és nekünk kell bizonyítani, hogy megfelelünk a törvény által részletezett 7 pontból legalább kettőnek. Mindezt érdemes már előre megfelelően tisztáznunk és dokumentálnunk.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény 13. §-a kimondja, hogy a vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk a NAV részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen tételeket kell bizonyítania a katás vállalkozásnak, továbbá mik az átminősítés következményei!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (3)

Ruszin Zsolt

Biztos velem van a baj, ezért összertam a félkínai és bonyolult cikkek helyett a dolgokat egyszerűbb köntösben. Ez megjelent már több ingyenes portálon, remélem szépen elterjed.

https://konyvelozona.hu/kata-es-a-munkaviszony-ennel-egyszerubben-nem-lehet-elmondani/

Dr. Szeiler Nikolett

Tisztelt Ruszin Zsolt!

Mi is ugyanazon az állásponton vagyunk mint Ön, hogy a legkedvezőbb adózási forma a KATA. És amennyiben fennáll annak a lehetősége, hogy bárki ezt az adózási módot válassza csak támogatni tudjuk.

Sajnos mivel sokan nincsenek tisztában a pontos feltételeivel és kockázataival, sokszor tapasztaljuk, hogy minden kockázatérzet nélkül választják az adózók saját maguk, ismerősük, jobb esetben könyvelőjük vagy más tanácsára. Számtalan olyan konstrukcióval találkozunk, amely garantáltan nem állná ki egy adóellenőrzés próbáját, mivel egyértelműen egy munkaviszony kiváltására (fogalmazhatnék úgy hogy leplezésére) született.

Ne felejtsük el, hogy KATA-s jogviszonyt kizárólag korlátlan felelősségű vállalkozás esetén lehet választani, így a jól kinéző adózási formának akár az is lehet a következménye, hogy a magánvagyonunk egy részét vagy egészét elveszítjük, de mindenesetre a magánvagyonunk is végrehajtató ezen adózási formákban!

Egyáltalán nem játékról van szó és gondoljuk bele néhány dologba.

2007 előtt a vagyonosodási vizsgálatok tömeges elterjedése előtt ki az aki azon gondolkozott/problémázott, hogy tagi kölcsön van a cégében vagy mennyi készpénzt fizetett be a számlájára. És nem egy esetet láttunk ahol az adózó komplett egzisztenciáját, vagyonát, jól működő vállalkozását vesztette el közvetlenül vagy közvetve a vizsgálat miatt.

Ki számított utána arra, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó vizsgálatok pont az ellenkező irányt veszik. Most azt ellenőrzik, ha valaki a cége bankszámlájáról felvett (pénztárban lévő, kölcsönadott, "leköltségelt" stb..) pénzekkel nem tud elszámolni. Ebben az esetben a magánszemély jövedelmének veszi az adóhatóság és adóztatja le szja és sok esetben eho adónemben és sokszor 200%-os bírságot alkalmazva.

Vagy egy közelebbi példát használva a "kiszervezések" fénykorukat élték a 2000-es évek elején, ami annyit jelent, hogy a munkavállalókat megbízási/vállalkozási jogviszony keretében alkalmazták. Erre kaptak 2006.06.30-ig moratóriumot, hogy rendezzék és a cikkben leírtakhoz hasonló (bár a KATA egyszerűsége miatt jelentős különbségű) adó és bírság mértékeket alkalmaztak aki ezt nem tette meg.

A listát lehetne még folytatni, de konklúzióként levonható, hogy ha senki nem hívja fel a figyelmet egy kedvező adózási forma valós veszélyeire, amelyek előre gondolkodva sokkal könnyebben megoldhatók, akkor ha esetlegesen tömeges -mondhatni sablon- ellenőrzések kezdődnek el, nagyon sokan fognak rosszul járni és ebben az esetben ki fogja a felelősséget vállalni? Egy biztos, hogy a megállapításra kerülő adó és járulék különbözetet és bírságot mind a megbízó, mind a KATA-s vállalkozó viselni fogja.

Az 1 millió forintos határ átlépése esetén azonnal a NAV rendelkezésére állnak az adatok, amely alapján, akár a többi adat összevetésével könnyen célzott ellenőrzéseket folytathat; arról nem is beszélve, hogy a normál ellenőrzések során a KATA-s vállalkozókat megbízónál biztosan be fogják kérni a szerződéseket és az azokat alátámasztó tényleges teljesítést igazoló dokumentumokat is.

Mi úgy gondoljuk, hogy sokkal egyszerűbb megelőzni a problémát, mint szembesülni hirtelen azzal. Inkább féljünk, mint megijedjünk.

Dr. Szeiler Nikolett

Ruszin Zsolt

"Egyáltalán nem célunk bárkit is riogatni katás vállalkozás indítása" - pedig pontosan ez történik a cikkben, miközben egyetlenegy konkrét eset se került bemutatásra.

Gond az is, hogy:
- nincs elmagyarázva a kínai nyelvezetű jogszabály,
- nincsenek elmagyarázva a tipikus katázásra alkalmas esetek,
- miközben a következmények és a szankciók akkurátusan kibontásra kerülnek,
(bár ez se a gyakorlatnak megfelelően).

Ha a munkáltató az ellenőrzés során úgy nyilatkozik, hogy ő nem vonta le az adót, de az immár adójogilag munkavállalónak minősülő személlyel elszámol, akkor a NAV az ő terhére állapítja meg a le nem vont SZJA-t.

Nekem egyetlenegy konkrét esetem volt, pedig 350 katást kezelek és 600 működésére látok rá. Az az ellenőrzés kisadózók tételes adójának utólagos megállapítására irányult. Az ellenőrzés oka az volt, hogy a NAV vissza szerette volna adni a kisadózók tételes adóját, mert szerinte nem 50 eFt volt a helyes KATA összeg, hanem 25 eFt. Aztán kiderült, hogy 2009-ből beragadt egy T1041-es. Miután tisztázódott, hogy a katásnak nincs munkaviszonya, ahol járulékot kellene fizetnie, így a NAV nullás jegyzőkönyvet, majd nullás határozatot bocsátott ki. Még a másik cégnél tapasztalt T1041-es hibáért SE büntettek.

A katázással kapcsolatos félelemkeltés az kisadózók tételes adójával egyet nem értő szakértők okán uralkodott el az adózónánál, pedig még a programjában legradikálisabb adózási tervekkel rendelkező LMP is pár hete tényként rögzítette, hogy nem szüntetnénk meg a katát.

Célszerű lenne ésszerűen közelíteni a munkaviszonnyá való átminősítést és konkrét példákat megosztani az olvasókkal. Csak hogy egy tipikus példát írjak:

Külföldi befektető magyar Kft-jének ügyvezetője a szervezési, irányítási feladatokat elláthatja kisadózó egyéni vállalkozóként, ha a tevékenység végzésének módját és időrendjét önállóan állapítja meg. Nem baj, ha a Kft az egyetlen kuncsaftja és évente több mFt-ot számláz feléje. Az se baj, ha a Kft irodájában dolgozik és a Kft eszközeit használja. Az meg pláne nem gond, ha az ügyvezetésért külön nem kér díjazást.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi lízing

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Online számla

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Pénzforgalmi elszámolás szerint adózó vállalkozó

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X