adozona.hu
Kiva alatti osztalékfizetés hatása a lekötött tartalék képzésére
//adozona.hu/kata_kiva/Kiva_alatti_osztalekfizetes_hatasa_a_lekoto_DFCEDZ
Kiva alatti osztalékfizetés hatása a lekötött tartalék képzésére
Tetszik
Van-e lekötött-tartalék-képzési kötelezettsége a társasági adó hatálya alá visszatérő volt kivásnak, ha osztalékot fizet, illetve ha nem fizet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Két különböző kft. adóalany 2019-ben a társasági adóról szóló törvény (Tao-törvény) hatálya alá tartozik, 2020-ra a kivaalanyiságot választják, majd 2021.01.01-től a társasági adó alá visszatér mindkettő. 2019.12.31-éig eredménytartaléka egyik kft.-nek sincsen. I. Az „Egyik Kft.” adóalany adatai: adózott eredmény 2019: 10 millió forint, adózott eredmény 2020: 2 millió forint. A társaság 2020-ban 10 millió forint osztalék jóváhagyásáról határoz a 2019-es adózott eredmény terhére. 2021-es kivakilépés kapcsán van-e a társaságnak lekötött-tartalék-képzési kötelezettsége a kivatörvény 28. § (4a) bekezdés alapján? Véleményem szerint nincs, mivel a kivaalanyisága alatt keletkezett eredménytartalékot (10 millió forintot) osztalékkifizetésre felhasználta, egyéb eredménytartaléka nem keletkezett (a 2020-as adóév 2 millió forintos adózott eredménye már nem kiva időszak alatti eredménytartalék). II. A „Másik Kft.” adóalany adatai: adózott eredmény 2019: 10 millió forint, adózott eredmény 2020: 2 millió forint. A társaság nem dönt osztalék jóváhagyásáról és fizetéséről. A 2021-es kiva-kilépés kapcsán van-e a társaságnak lekötött-tartalék-képzési kötelezettsége a kivatörvény 28. § (4a) bekezdés alapján? Véleményem: 10 millió forintot kell lekötött tartalékba helyeznie. Kérném állásfoglalásukat a fenti két eset kapcsán.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A kérdés szerint az érintett társaságok adatai a következők:
Millió forint
|
Megnevezés |
2019. üzleti év |
2020. üzleti év |
|
I. Kft. |
|
|
|
Adózott eredmény |
10 |
2 |
|
Jóváhagyott osztalék |
- |
10 |
|
II. Kft |
|
|
|
Adózott eredmény |
10 |
2 |
|
Jóváhagyott osztalék |
- |
- |
Az adatok alapján I. Kft.-nél a 2020. üzleti évi beszámolóban a 2019. évi adózott eredmény még eredménytartalékként van kimutatva a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján, és ez az eredménytartalék a kivás időszaka alatt keletkezettnek minősül. Ez lesz tehát a kiindulási alap lekötött tartalék összegének meghatározásakor. (A jóváhagyott osztalék ugyanis nem alapja a kivának, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint.).
A lekötött tartalék meghatározása tekintetében a II. Kft.-nél is 10 millió forint kiva alatt keletkezett eredménytartalékból kell kiindulni.
[Szt. 39. § (3) bekezdés, Katv. 20. § (3) bekezdés b) pont, 28. § (4a) bekezdés]
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Eva vagy kiva... végül is mindegy, ha valaki szakértő.
Tény és való, a kérdésre rossz választ adtam, amelyért elnézést kérek. Néha előfordul, hogy az ember rossz vonalon indul el, és később csodálkozik, hogy tévedhetett.
A lekötött tartalékot valójában az utolsó eva-s adóévről készített beszámolóban kell megképezni, az ezen beszámolóban kimutatott eredménytartalékból kiindulva, meghatározva, hogy az eredménytartalékból milyen összeg képződött eva-s adóévben. Ez alatt pedig azon eredménytartalékot kell érteni, amely a könyvelésben eva-s adóévben lett rögzítve. Így a kérdésben szereplő 10 millió forint adózott eredmény, amely 2020-ban lesz eredménytartalék, Kiva-s adóévben képződött eredménytartaléknak minősül. Nem lesz viszont KIVA alatt képzett eredménytartalék a 2020. évi 2 millió forint adózott eredmény, ha az adózó 2021-től visszatér a Tao hatálya alá.
Ennek alapján tehát a kérdésben vázolt I. esetben – amikor a 2019. évi adózott eredmény összegében (amely 2020-ban lesz eredménytartalékként kimutatva) 2020-ban osztalékot hagynak jóvá – nincs a 2020. adóévi beszámolóban kimutatott eredménytartalék, így nincs lekötött tartalék képzési kötelezettség sem. Ez független attól, hogy a jóváhagyott osztalékot kifizetik vagy nem. A II. esetben – amikor nincs osztalékról döntés – viszont a lekötött tartalékot meg kell határozni, kiindulva a 10 millió forint eredménytartalékból. A 2019. évi adózott eredmény terhére jóváhagyott osztalék nem KIVA alap, mivel a törvény nemcsak a Tao-s időzzak alatt képződött eredménytartalék, hanem a Tao időszak alatt keletkezett adózott eredmény terhére jóváhagyott osztalékot is mentesíti a KIVA alap növelési kötelezettség alól.
Szerintem kettő millió tartalékot kell képezni ha nem volt eszköz. Nem értem a válaszban a 10 milliót ami TAO alatt keletkezett arra miért kellene képezni tartalékot.
Azt hiszem, nem csak én gondolom úgy, hogy a karácsony előtt letudni akart válasz finoman szólva nem teljesen következetes.
Sajnos már én is többször kaptam használhatatlan választ az Adózóna szakértőjétől.
A Katv. nem azonos módon szabályoz a lekötött tartalék összegének és a KIVA alapnak a meghatározásakor.
A lekötött tartalék számítása a számviteli elszámolásra épül. A 2019. évi eredmény a 2020. üzleti évi beszámolóban lesz eredménytartalék (ahogyan a 2020. évi eredmény 2021. évben), és a lekötött tartalék képzésnél a jóváhagyott osztalék nem csökkentő tétel csak a kapott osztalék. Ezért – asz osztalék jóváhagyásától függetlenül azt figyelembe kell venni a lekötött tartalék számításánál. Egyébként az osztalékról történő döntés csak a 2020. üzleti évi beszámolóban lesz kötelezettségként és eredménytartalék csökkentésként figyelembe véve.
Az egy másik kérdés, hogy a jóvá hagyott osztalék a Katv. szerint akkor sem lesz KIVA alap, ha azt még nem kellett kimutatni eredménytartalékként, azaz mivel a forrás a Tao-s időszakban képzett eredmény így az nem növeli a KIV A alapot.
Sajnos nem értem.
Ha I. Kft. 2020-ban 10 millió forint osztalék jóváhagyásáról határoz a 2019-es adózott eredmény terhére, akkor a 2020. üzleti évi beszámolóban a 2019. évi adózott eredmény miért van még eredménytartalékként kimutatva?
Másrészt a 10 millió eredménytartalék a 2019. évi adózott eredményből lett, vagyis nem a kivás időszak alatt keletkezett, hanem 2019-ben.