hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katás és hipa: érdemes átgondolni a különböző módszereket - példákkal

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

Nemrég több olyan kérdést kapott az Adózóna, amelyről úgy gondoltuk, tágabb körben érdekes lehet, mivel az új adónem, a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) választása esetén keresi a választ arra, hogyan kell iparűzési adót fizetni.

Az egyik legutóbbi ilyen kérdés így szólt: „Az évi 50 ezer forint iparűzési adó bevételtől független? Ennyit fizet az a vállalkozó is, akinek 2-3 millió forint az éves árbevétele? A munkaviszony mellett vállalkozó és főállású vállalkozó között ebben az esetben nincs különbség?”

Először is érdemes tisztázni, hogy a kata bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezi az őt választó vállalkozókat, így nem lehetne elvileg csak külön nyilvántartással megoldani a jelenlegi keretek között a helyi iparűzési adó megállapítását. Ezért új lehetőséget ad a törvény az adóalap átalány formájában való megállapítására, ugyanakkor a korábbi módszereket is meghagyja. Érdemes tehát megnézni, hogy melyik is az a 3 módszer, amellyel a törvény szerint a kata-alanyoknak  meg lehet határozniuk a helyi iparűzési adó alapját. Ez ahhoz is vezethet, hogy bizonyos egyedi esetekben mégsem a katára  testre szabott új módszert érdemes választani.

1. A vállalkozó eljárhat az általános módszer szerint (HIPA tv. 39.§.) Ilyenkor az állandó jelleggel végzett iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítésekkel, az anyagköltséggel, továbbá a K+F közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetőségi területén, vagy külföldön végez állandó iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztani. Ha az adózó ezt a módszert választja, akkor a kata-alanynak elvész az adminisztrációs előnye, hiszen továbbra is külön kell gyűjteni az adóalapját csökkentő tételeket, és számlákat. Tehát ez önmagában kevéssé illik a kata rendszeréhez. Ennek csak akkor lenne értelme, ha egy-egy nagy levonható költségelem fordul elő és/vagy a bevétel alacsonyabb.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gépjárműoktatók eszközbeszerzése

Nagy Norbert

adószakértő

23HIPAK_A-NY-01. 9. pontja II. rész

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozás kettős könyvvitelben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink