A magas munkabérterhek rontják a versenyképességet

Megosztás Tetszik

Tiszta, világos intézkedés lenne, ha a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésből származó 50-100 milliárd forintból 50 milliárd forintot az egészségügyi hozzájárulás eltörlésére fordítanának - javasolta Parragh László, az MKIK elnöke a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal csütörtöki ülésén.

A vállalkozói, munkavállalói, tudományos szférát képviselő tanácsadó fórumnak december 18-ig kell javaslatot kidolgoznia a miniszterelnök és a pénzügyminiszter részére a 2009-re szóló adószabályokra. 

Török Ádám, a Pannon Egyetem tanára, a fórum elnöke elmondta: a pénzügyminiszterrel folytatott előzetes konzultáción személyes véleményeként annak adott hangot, hogy elsősorban a szolidaritási adót kellene eltörölni, illetve egy kismértékű áfaemelésből adódó többletbevételeket járulékcsökkentésre fordítani. 

Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke megjegyezte: személy szerint nem támogatja a szolidaritási adó eltörlését. Tapasztalatai szerint nem ez jelenti a fő gondot a vállalkozásoknak, hanem a foglalkoztatás elképesztően magas terhei. Amennyi pénzt fordít a cég a munkavállaló foglalkoztatására, annak csak egyharmada kerül a dolgozó zsebébe. Igazán ez rontja a versenyképességet, és erőteljesen tolja a vállalkozásokat a feketegazdaság felé. Szerinte elsősorban ezen kellene változtatni. 

Parragh László azzal egyetértett, hogy csökkenteni kellene a foglalkoztatás adó- és járulékterheit, de ugyanakkor a 2006-ban ideiglenesen bevezetett többlet-adóknál is szükség lenne arra, hogy a kormány megmondja, mikor kívánja megszüntetni azokat. Ma már nincs is szó ezek ideiglenes jellegéről, az adórendszer stabil elemeivé váltak - kifogásolta a kamarai vezető. 

Az úgynevezett kisadó-összevonásokról szólva megjegyezte: ezzel adózási kérdésként foglalkoztak, miközben inkább egy használható koncepciót kellene kidolgozni a szakképzésre és az innovációra. 

Az ülésen több, a kerekasztal által megrendelt tanulmányt is bemutattak a tanulmányok szerzői. Így egyebek között foglalkoztak az innovációval, az adóbázis szélesítésével és a vagyonosodási vizsgálatok hatásaival. 

Az innovációval foglalkozó tanulmány vitájában Török Ádám egyebek között hangsúlyozta, hogy elsősorban az innováció központi intézményével voltak gondok, az intézmény vezetésével, a pályázatok elbírálásának nyilvánosságával. Ezek a problémák nagyrészt megoldódtak. 

Az adóbázis szélesítéséről szóló tanulmányt Palócz Éva, a Kopint-Tárki Rt. vezérigazgatója ismertette. Egyebek között elmondta: az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát célszerű lenne egy 10 százalékos átalányadóvá alakítani úgy, hogy az evás kör alanyi áfamentességet kapjon, ne bocsáthasson ki áfás számlát. Számításaik szerint az evából származó 140 milliárd forintnyi bevételből végső soron csak 50 milliárd forint marad a költségvetésben, mert a többi pénz áfa címen visszaigényelhető. 

A vagyonosodási vizsgálatok hatásairól szóló tanulmány egyebek között utal arra, hogy az idén 10 ezer személynél terveznek vagyonosodási számonkérést, ebből nyolcezer esetben már vizsgálták a vagyonosodást. A vizsgálatba egyrészt azokat a vállalkozásokat vonták be, akik a minimálbér alatti jövedelemről nyilatkoztak, illetve olyan személyeket, akik nagy értékű ingatlanokat vásároltak, vagy tagi hitelt vettek fel. A vizsgálatba bevontak csaknem 80 százalékának kellett megfizetniük a korábban be nem vallott adót.