adozona.hu
APEH-figyelmeztetés: adós nem árvereztethet
//adozona.hu/archive/20070813_arveres_apeh
APEH-figyelmeztetés: adós nem árvereztethet
Tetszik
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) figyelmeztetést tett közzé honlapján az ingatlan-, ingó- és egyéb árverésekre vonatkozóan, amelyekből kiderül: a felelőtlen licitálásnak következményei vannak. Például, ha a nyertes nem fizeti be a liciten megnyert ingatlan vételárát, s a második árverésen azt csak alacsonyabb áron lehet eladni, mint amennyit ő kínált, a különbözetet köteles megtéríteni.
Ingatlan vagy ingóság árverésén az adós sem személyesen, sem meghatalmazottja útján nem árverezhet, és az ingatlant árverés útján közvetve sem szerezheti meg - derül ki a figyelemfelhívásból. Ingatlan esetén az ingatlan becsértékének 10 százalékát letétbe kell helyezni. Az árverési előleget árverés közben is le lehet tenni, ha a vevő később kíván a licitálásba bekapcsolódni, amire legkésőbb az ingatlanra ajánlott legmagasabb licitár háromszori kikiáltása előtt van mód.
A vevő által letétbe helyezett előleg beleszámít a vételárba. A vételárat 15 napon belül meg kell fizetni, különben az előleg elvész. A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. Fizetési halasztás esetén azonban a vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetni.
Ha az első árverés sikertelen, akkor az ingatlant 3 hónapon belül második árverésen értékesítik, amire az első árverésre vonatkozó szabályok érvényesülnek. A vételár megfizetését elmulasztó korábbi vevő azonban a második árverésen nem árverezhet.
Ha a korábbi nyertes a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat, továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, a második árverést nem tartják meg. Az utólag megfizetett vételárba azonban az első árverésen letett előleget nem lehet beszámítani, azt a vevő véglegesen elveszíti.
Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet a korábbi vevő az első árverésen felajánlott, a különbözetet neki kell megtérítenie, amire az adóhatóság határozattal kötelezi. A megtérítendő összegbe az elveszett előleg beleszámít.
Ha a vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó átadja az árverésen megvett ingatlant. Az ingatlan utáni adó- és más köztartozások az árverés napjától terhelik a vásárlót.
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet. Az árverésen a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. A tulajdonszerzés illetékköteles.
Az ingóságok árverésének sorrendjét az adós határozhatja meg. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni. A licitálásba ez esetben is az ingóságra ajánlott legmagasabb licitár háromszori kikiáltása előtt lehet bekapcsolódni.
Az ingóságok árverése esetén a győztes (a legtöbbet ajánló) köteles a teljes vételárat készpénzben, az ingóság elárverezése után azonnal megfizetni, ennek hiányában az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben, s ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit ő ajánlott, a két ár közötti különbözetet köteles azonnal megtéríteni. Az APEH felhívja a figyelmet: a megvásárolt ingóság átvételekor célszerű meggyőződni arról, az megegyezik-e a meghirdetettel, mivel az elszállítást követően ez már nem bizonyítható.
Az árverésen eladott ingóságon a vevő a vételár kifizetésével - az ingóságon fennállott terhektől (például jelzálogjog) mentesen - szerez tulajdonjogot. Az árveréssel történő tulajdonszerzés illetékköteles. A jóhiszemű vevő tulajdonjogát az árverés megsemmisítése nem érinti.
Az üzletrész árverése az ingóárverés szabályai szerint történik. Az árverésen azonban az érintett gazdálkodó szervezet (azon gazdasági társaság, amelyben az adós az árverésre kitűzött üzletrésztulajdonnal rendelkezik) tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetve az általa kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
Az elővásárlásra jogosultnak az üzletrészre licitálnia nem kell, az árverés során azonban nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlási jogával kíván-e élni. Nyilatkozatát a licitálás (legtöbbet ajánló kívülálló általi) megnyerését követően teheti meg, ezzel egyidejűleg a teljes vételárat készpénzben azonnal meg kell fizetnie. A gazdálkodó szervezet és a kijelölt harmadik személy csak abban az esetben tehet nyilatkozatot, ha a sorrendben előbbi jogosult nem kívánja az üzletrészt megvásárolni. Ha az elővásárlásra jogosultak egyike sem kíván élni elővásárlási jogával, vagy nem fizetik meg azonnal a teljes vételárat, az üzletrészt a licitálást megnyerő szerzi meg.
Amennyiben az elővásárlásra jogosult önálló licitálással szerzi meg az üzletrészt, köteles a teljes vételárat a licit megnyerését követően készpénzben, azonnal megfizetni, különben az üzletrészt nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó elővásárlásra jogosult licitálóként nem vehet tovább részt az árverésben, elővásárlási jogát azonban gyakorolhatja. Ha a ki nem fizetett üzletrészt alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó ajánlott, a két ár közötti különbözetet neki kell megtérítenie.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
