hirdetés
További témák

Iparűzési adó: a nettó árbevétel meghatározásának problémái

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Közeledik az iparűzési adó bevallásának határideje, ezért nem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek; a nettó árbevétel ugyanis nem ugyanazt jelenti a különböző adóalanyoknál.

hirdetés
hirdetés
Az iparűzési adót szabályozó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az iparűzési adó alapjának kiszámításakor a nettó árbevétel összegéből indul ki. Emellett a törvény 39/A. §-ában megfogalmazott  egyszerűsítés is a nettó árbevétel nagyságától teszi függővé ezen lehetőség választását. Ezen szabályt ugyanis csak azon vállalkozás alkalmazhatja – függetlenül a vállalkozási formától –, amelynek éves szinten számított nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

Mivel közeledik az iparűzési adó bevallásának határideje, így nem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek. 

Azon vállalkozók, akik a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak, nettó árbevételüket a Számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele alapján határozzák meg.

A nettó árbevételt azonban csökkenteni kell a Tao. tv. szerinti jogdíjból származó árbevétellel. Szintén csökkenti a nettó árbevételt a ráfordítások között elszámolt

– jövedéki adó,
– regisztrációs adó,
– népegészségügyi termékadó is, de utóbbi csak annyiban, amennyiben alkoholtartalmú termék után állapították meg.

A fenti adófizetéssel kapcsolatos ráfordítások csak akkor csökkentik a nettó árbevételt, ha azokat a számvitelben a nettó árbevétel részeként könyvelték.

A felszolgálási díj szintén csökkenti a nettó árbevételt.

A személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó és az őstermelő az alábbi módon határozza meg a nettó árbevételét az iparűzési adó szempontjából:

A nettó árbevétel esetükben megegyezik a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel. A nettó árbevétel azonban tartalmazza a kompenzációs felár jogcímén kapott összeget is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell a tevékenységvégzéssel „közvetlen” összefüggésben kapott ellenértéknek tekinteni!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, egy HVG magazin csomagot (HVG Extra A Nő és HVG Extra Business) is küldünk önnek, és 25%-os kedvezménnyel vehet részt a HVG Munkajog 2017 Konferencián! Az akció feltételei a 2017. március 20-ától május 2-áig megrendelt, és 2017. május 15-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Beruházás energiatermeléshez

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Felvásárlási jegy

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 május
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X