Offshore 2010: mi változik az adózásban?

Megosztás Tetszik

Milyen szabályokkal és buktatókkal kell számolniuk az offshore cégeknek 2010-ben? A magyar tulajdonos magányszemélyeket mely adóváltozások érintik? Összeszedtük.

A társasági adóban több olyan módosításról is döntött a jogalkotó, amely az offshore cégekben érdekeltek számára érdekes lehet, ezeket a változásokat vesszük sorra.

1. Ingatlannal bíró társaságok kérdésköre

Adóalany lesz 2010. január 1-jétől a Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély (bármilyen társaság) tagja, ha a külföldi tag a magyar társaságban lévő részesedését 2010-ben elidegeníti, kivonja és ebből jövedelme származik. A jövedelmet az elidegenítést követő naptári év november 20-áig kell bevallania és megfizetnie. (2011 az első év)

Magyarországon ingatlannal rendelkező társaságnak minősül a belföldi adózó, a külföldi vállalkozó (Magyarországon telephellyel rendelkező külföldi). Ide sorolható még az az eset, ha az ingatlannal rendelkező belföldi vagy külföldi vállalkozó társaságnak legalább egy olyan tagja van - az adóév legalább 1 napján - akinek az illetősége szerinti tagállammal Magyarországnak nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetve abban az esetben is ide soroljuk, ha hazánknak olyan egyezménye van az adott országgal, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség megadóztatását. Feltétel az is, hogy a birtokolt társaság adóévi beszámolójában szereplő - Magyarországon fekvő - ingatlannak a mérlegforduló-napi piaci értéke az összes eszköz 75 százalékát meghaladja (erről 2011-ben kell először tájékoztatást adni a kapcsolt vállalkozásnak). Minden év augusztus 31-éig kell bejelenteni, hogy egy társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül vagy sem, illetve az esetleges elidegenítésről is ekkor kell nyilatkozni.

A részesedést elidegenítő, kivonó társaságnak  tehát nyilatkoznia kell az illetőségéről. Ha nem nyilatkozik, akkor olyan országból való társaságnak kell tekinteni, amellyel nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországgal vagy olyan egyezménye van, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség megadóztatását. Ezen kérdés eldöntése nyilatkozat hiányában érdekessé teszi a kérdést.

Kivételek a fenti szabály alól: tőzsdén jegyzett társaságok.
    
2. Ellenőrzött külföldi társaságok kérdésköre

A külföldi társaságban van magyar illetőségű tényleges tulajdonos társaság

Tényleges tulajdonos az, aki a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25 százalékval rendelkezik vagy aki meghatározó befolyással rendelkezik (az, aki jogosult a felügyelőbizottsági tagok, vezető tisztségviselők többségének megválasztására, visszahívására vagy más tagokkal kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazati jogok legalább 50 százalékával)

Az a társaság minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynél a fizetendő adója és az adóalapjának hányadosa nem éri el a magyar társasági adó mértékének kétharmadát (azaz, 2010. évtől kezdődően 12,66 százalékot), vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet a társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív előjelű. Ezen feltételek nem vonatkoznak az EU, OECD tagállamaira vagy az olyan illetőségű társaságra, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, amennyiben ez a társaság valódi gazdasági jelenléttel bír az adott országban.

Valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. Ezt az adózónak kell bizonyítania!

A nyereség fel nem osztott része után fizetendő adó

A magyar társaság adózás előtti eredményét növeli az ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napján kimutatott – az adózónak az adóév utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó – pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó ebben a társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik és az adózóban sem közvetlenül, sem közvetve nem rendelkezik részesedéssel belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.

Az adóalap után az adó mértéke 19 százalék.

3. Szolgáltatási díjak

A külföldi szervezet 2010-től akkor válik a magyar társasági adó alanyává, ha olyan államban van illetősége, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye (tipikusan az offshore cégek), és kamatot, jogdíjat, vagy szolgáltatás ellenértéket fizet neki magyar adóalany társaság. Ilyen szolgáltatás lehet például az üzletvezetés, ügyvitel, reklám, piackutatás, vagy ügynöki, marketingszolgáltatás törvényszövegben pontosan meghatározottan szolgáltatás (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja) stb. Ebben az esetben a kifizetett díj alapulvételével 30 százalékos társasági adót kell fizetnie a kifizetőnek, kifizetést követő hónap 12. napjáig (forrásadó).

Kneinter Lea - Ferencz Györgyi
VGD