3 találat a(z) behajthatatlan tartozás cimkére

Általános 2020.01.22.

Még mindig sok cég szűnik meg felszámolással az építőiparban Cikk

Közel 6000 új induló céggel és folyamatosan növekedő termelési volumennel rendkívül erős évet zárt tavaly az építőipar, egy év alatt több mint 55 százalékkal több cég indult, mint amennyi megszűnt – derül ki az Opten közleményéből.

2017.03.01.

Számlakiállítás, mikor bevétel Kérdés

Egy egyéni vállalkozó gépjavítással foglalkozik. Megrendelte nála egy magánszemély egy gép javítását. A vállalkozó a munkát elvégezte. Készpénzfizetésben állapodtak meg. A megrendelő ezek után nem hajlandó fizetni. A megadott címen nem található, személyesen is megkereste a vállalkozó, hogy elszámoljanak. A telefont nem veszi fel. A vállalkozó kiállítja az átutalási számlát a megrendelő nevére és a megadott címre. A vállalkozó felkeresett egy végrehajtót, folyamatban van a tartozás behajtása. Azonban felmerült, hogy ha ez a bevétel nem behajtható és közben a vállalkozó megszűnik, akkor hogy kell ezt a bevételt kezelni? Válaszukat előre is köszönjük.

2014.05.13.

Elengedett követelés – társaságiadóalap-csökkentés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 [email protected]